Ügyvéd Segéd

Kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem

2017. október 1-től érhető el a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem benyújtásához szükséges űrlap a https://ugyvedikamara.hu címen. Az űrlapon bármely területi kamarához be lehet nyújtani a kérelmet, így mindenkinek ezt a felületet kell használnia. Mai cikkünkben a felvételi kérelem kitöltésének menetét ismertetjük.

1. A felvételi kérelem kitöltéséhez elsőként be kell jelentkezni ügyfélkapuval

2. Az ügyfélkapus bejelentkezés után létre kell hozni egy felhasználói profilt a négy természetes személyazonosító adat megadásával (az Üttv. 1. mellékletének 35. sora szerint). 

3. Végül opcionálisan (első sorban szünetelő ügyvédnek, de minden volt kamarai nyilvántartott számára kötelezően) meg lehet adni azt a területi ügyvédi kamarát, ahol utoljára nyilván volt tartva, vagy ahol még nyilván van tartva (a kamarai azonosítószámmal együtt - lajstromszám, anyakönyvi szám, KASZ stb. -, ezeket jellemzően a felvételi vagy más, névre szóló kamarai határozatokból lehet megtudni). 

4. Ezek után lehet kitölteni a megfelelő kamarához benyújtandó megfelelő kérelmet.

Fontos tudnivaló a kitöltéssel kapcsolatban, hogy minden, az Üttv. által előírt adatot, feltételt igazoló dokumentum (egyszerű) másolatot csatolni kell, függetlenül az esetleges korábbi kamarai nyilvántartásoktól. A szükséges dokumentumok listája:

  • Végzettséget bizonyító okiratok egyszerű másolata (diploma, PhD, szakjogászi bizonyítvány, szakvizsga-bizonyítvány - praktikusan telefonnal befényképezve) és adatai (a 2006 után kiállított diplomák és PhD-k esetében az Oktatási Hivatal adatbázisából fogják ellenőrizni az adatokat, eredeti okirat másolatára nem lesz szükség) 
  • Az arcképes igazolványhoz szükséges fénykép (1:1 oldalarányú) 
  • Munkáltatói igazolás és nyilatkozat (opcionálisan a munkáltató közhiteles nyilvántartásban nem szereplő adatait igazoló okirat másolata)
  • Erkölcsi bizonyítvány

Munkáltatói igazolás és nyilatkozat igénylés

A munkáltatóknak kötelező igazolnia a munkaviszonyt, valamint nyilatkoznia az elektronikus ügyintézés és a munkavégzés feltételeinek biztosításáról. Ezt célszerű a letölthető nyomtatványon elvégezni, melyet az aláírást követően PDF dokumentumként kell csatolni. Elektronikus aláírási formát (.es3, .dosszie, .asic) a kérelem űrlapja nem fog elfogadni. Abban az esetben, ha a munkáltató képviselőjének képviseleti joga nincs bevezetve közhiteles nyilvántartásba, az igazolást ki kell egészíteni az ezt a jogot igazoló okirat egyszerű másolatával. Ezt nem kell külön csatolni, elegendő az igazolással összefűzni (-szkennelni) egy PDF-ben. 

 

A kamarai jogi előadók és a jogtanácsosok számára is külön űrlap áll rendelkezésre:

Ha a munkáltató szervezet adatai eltérnek a közhiteles nyilvántartásétól, vagy még nincsenek bejegyezve, illetve nem kérhetők le onnan, akkor fel kell tölteni egy, az adatokat igazoló okirat egyszerű másolatát is (PDF-ben).

 

Erkölcsi bizonyítvány igénylés

 

A kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem benyújtásának kötelező melléklete az erkölcsi bizonyítvány igénylése. Ez évi 4 alkalommal ingyenesen (az 5. után 3 000 forintba kerül alkalmanként) és időráfordítás nélkül igényelhető Ügyfélkapuval a BM nyilvántartásából. 

 

Bejelentkezés és a személyi szám megadása után a speciális igazolás lehetőségét kell választani. "A következő törvénynek való megfelelés igazolását kérem" felirat melletti mezőbe kell elkezdeni begépelni az "ügyvédi" szót, majd kiválasztani a megfelelő jogszabályt. (2017. szeptember 29-én még nem szerepelt benne az Üttv., ha október 1. után sem lesz benne, akkor megfelel az "ügyvédi kamarai tagság"-ról szóló hivatkozás is.)  A tovább gomb megnyomása után a címtípusok közül az utolsót kell kiválasztani ("A bizonyítvány továbbítása kiválasztott szervezetnek"), majd meg kell adni a választott kamarát. Az értesítés és a levelezési cím után már csak az ellenőrzést és a benyújtást kell elvégezni. 

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Új Pp: Okirat-tanúzás csak kézírással

Eddig okiratainkon az "előttünk mint tanúk előtt:" formula alá egy vonalat húztunk. E fölé helyezte el a tanú a saját kezű aláírását. Ez alá kézzel, vagy - ügyvédi iratokon általában - géppel került a tanú lakcíme, sokszor a neve is rögzítve még egyszer. A tanúzott iratoknak azonban csak töredékét készíti ügyvéd. Az új Pp. szerint ezentúl a tanúnak az aláírása mellett a nevét és a lakcímét is saját kezűleg olvashatóan is oda kell írnia, e nélkül a magánokirat nem teljes bizonyító erejű. Csak az olvasható kézírásos névfeltüntetés és lakcím lesz a jó és jogilag helyes az új Polgári Perrendtartás bevezetésétől.


"325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha /.../ b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét."

Az újítás azt szolgálja, hogy az ügyvédeknek tényleg kulcsszerepe legyen abban, hogy eltűnjenek a gyakorlatból a jogvitára okot adó, kétes alakiságú magánokiratok. 

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Viszlát perkapu!- a cégkapu regisztráció rejtelmei

A Cégkapu egy központi szolgáltatás, mely azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen tegyék meg. Minden cég 2017. augusztus 30-ig köteles regisztrálni, a cégkapu használata pedig 2018. január 01-től válik kötelezővé. A gazdálkodó szervezetek, így a bt-k, kkt-k, kft-k, nyrt-k és zrt-k, valamint az egyéni cégek, alapítványok, egyesületek, a kötelezettek cégkapu létrehozására. Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el. Mindazonáltal egyéni vállalkozók nem nyithatnak cégkaput.

A cégkapu létrehozásához szükséges, hogy a társaság (legalább egy) ügyvezetője rendelkezzen ügyfélkapuval. Amennyiben ilyennel, a tagok közül senki sem rendelkezik, első lépésben el kell végezni a személyes ügyfélkapu regisztrációt, melyhez az bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten ügyfélkapus azonosítót szükséges létrehozni. Az azonosító létrehozásához e-mail cím, személyi igazolvány, illetve adókártya szükséges. A regisztráció során a hivatalban egy felhasználónevet és az email címet kell megadni, melyre egy ideiglenes jelszót küldenek, amit az első belépéskor meg kell változtatni. A hivatalban kapott felhasználónév, a módosított jelszó és az email cím birtokában lehet megkezdeni a cégkapu regisztrációt.

A cégkapu regisztrációhoz elsősorban elő kell készíteni az ügyfélkapus felhasználói nevet és jelszót, a szervezet adószámát, illetve a cégkapu email címét, majd megkezdődhet a regisztráció. Minden ügyvédi praxis esetén regisztrálni kell a cégkapura, hiszen a perkaput ez az új felület váltja fel, így nem a személyes ügyfélkapun keresztül kerülnek közlésre a jövőben az ügyvédi peres értesítések.  Fontos szem előtt tartani, hogy ügyvédi cégkapu létesítés esetén szükség van a kamara által elektronikus iratként kiadott (vagy szkennelt), irodára vagy az ügyvédre vonatkozó kamarai bejegyző végzésre, illetve ha iroda esetén az előbbiek mindezt nem tartalmazzák hatályosan, akkor a képviseleti jogot igazoló más irat, pl. aláírási címpéldány vagy kamarai igazolás arról, hogy az iroda a kamarai nyilvántartásban létezik. A kamarai igazolást az elektronikus ügyintézési felületen az „Igazolások” menüpont alatt lehet igényelni.

Ezt követően a rendszer a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületre irányít át, ahol kiválasztható, hogy a regisztráció során melyik módszerrel kívánja az ügyfél azonosítani magát, itt érdemes az „Ügyfélkapu” azonosítási módot választani. A következő lépésben a rendszer visszairányít a Cégkapu regisztrációs felületére, ahol az általános szerződési feltételek elfogadása után a “Cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet” feliratra kell kattintani. Az előugró ablakban be kell jelölni a cégképviseleti jogosultság meglétét, valamint hozzájárulást kell adni ennek ellenőrzéséhez. Ezután meg kell adni a képviselt cég adószámát, valamint a használni kívánt cégkapus email címet. A regisztrációs eljárás következő lépéseként a rendszer a „cégkapu megbízott” személy adatait mutatja, vagyis annak a személyét, aki ennek a speciális tárhelynek az adminisztratív kezelője, a működtetési felelőse. Ugyanezen felületen történik meg a cégkapu email címének a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) rendszerbe történő bejegyzésének jóváhagyása is. Sikeres regisztrációt követően a rendszer egy azonosító számot generál és arról visszaigazolást küld a cégkapus email címre. Elképzelhető, hogy rendszerhiba jelentkezik, ilyen esetben javasolt kilépni, majd 5-10 perc múlva megismételni a műveleteket.

Az újonnan alakult gazdálkodó szervezetek a nyilvántartásba vételüket vagy (a nyilvántartásba vételre nem kötelezetteknek) létrehozásukat követő nyolc napon belül kötelesek cégkapus regisztrációt tenni, ám erre a nyilvántartásba vétel előtt is joguk nyílik. 2017. december 31-ig nem számíthat szankcióra a bejelentési kötelezettségét időben nem teljesítő gazdálkodó, azonban a türelmi idő lejárta után a mulasztó cégeknek hatósági ellenőrzésre és felügyeleti eljárásra is számítaniuk kell.

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Pénzmosás bejelentési eljárása

Előző cikkünkben részleteztük a 2017. június 26-án hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, amely az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelvének (4. Pénzmosás megelőzési irányelv) történő megfelelést szolgálja. Mai cikkünkben a pénzmosás gyanújának bejelentésének eljárásával foglakozunk.

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége és Teljes Ülése 2017. július 10. napján egyhangúan elfogadta a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez kapcsolódó "egységes szabályzatot" és a területi kamarákra vonatkozó útmutató tartalmát, amelyet az Igazságügyi Minisztériumnak még jóvá kell hagynia.

A terjedő híresztelésekkel ellentétben, ügyvédeket nem terheli nem a NAV-hoz (FIU) történő "kijelölt kapcsolattartó" bejelentésének kötelezettsége. Az ügyvéd gyanú esetén a Kamarához jelent, az ő anonimitását lehetővé tevő üres és zárt borítékban. A borítékra kérjük írják rá, "pénzmosás gyanújának bejelentése". Ezt kell elhelyezni egy kamarához címzett "külső" borítékban. A belsőt a kamara nem bontja ki, hanem egy kijelölt személy útján továbbítja a NAV-hoz. Ez biztosítja azt, hogy az ügyvéd, ha úgy kívánja, anoním módon tehessen bejelentést és a hatósággal csak akkor - és visszafelé is a kamarán keresztül - kerül kapcsolatba, ha hatóság visszatér a bejelentésre. Az ügyvéd- Kamara- NAV közti két borítékos rendszerre csak addig van szükség, míg ki nem építik az anonimitást biztosító elektronikus rendszert a két intézmény között. A kapcsolatot tartó kijelölt kamarai személyt a Budapesti Ügyvédi Kamara jelenti be az Adóhivatalnak.

Az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák a Magyar Ügyvédi Kamara szabályozásnak a miniszter általi kihirdetését követően az "egységes szabályzatot" alkalmazhatják.
A további szabályozást a területi kamara készíti és hirdeti ki.

A több tagból álló ügyvédi irodáknak a belső szabályzataikat a területi útmutató kiadását követő 90 napon belül, de legkésőbb 2017. szeptember 30-ig kell elkészíteniük.

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Bővül a bírósági ügyintézők által intézhető ügyek köre

Jelentősen bővül a bírósági ügyintézők által ellátható ügyek köre, illetve módosulnak az eljárásukra vonatkozó szabályok is. Az ügykörök bővítéséről a 62/2017. (III. 20.) kormányrendelet szól, mely módosítja a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) kormányrendeletet.

A törvény módosításait a polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatokra terjednek ki, melyeket a következőkben ismertetünk.

Peres eljárások

A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban, hiánypótlásra felhívó, elutasító, igazolási kérelemnek helyt adhat, idéző, tárgyalási határnapot elhalasztó, ügygondnokot kirendelő, perköltség előlegezésére kötelező, költségmentesség, illetékfeljegyzési jog engedélyezése, és munkavállalói költségkedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó, valamint költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megvonásáról szóló végzést hozhat. Továbbá perköltségbiztosíték összegéről rendelkező, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó, hirdetményi kézbesítést elrendelő, határidőt meghosszabbító, határozat jogerőre emelkedését megállapító, fellebbezésre vonatkozó észrevétel előterjesztésének lehetőségére felhívó, perújítási kérelmet hivatalból elutasító, valamint permegszüntető végzést hozhat.

Nem peres eljárások

A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban első fokon eljárhat, és az ügy érdemében végzés meghozatalára jogosult előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban, bírósági letéti eljárásban, eltűntnek nyilvánítási eljárásban, névjegyzékkel kapcsolatos eljárásokban.

Tájékoztatás és iratbekérés

Ezen felül a beadványokat kiadhatja a feleknek, iratokat szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, illetve ezeket meg is küldheti más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,

Tájékoztatást kérhet állami és helyi önkormányzati szervektől, hatóságtól, köztestületettől, gazdálkodó szervezetettől, alapítványtól, civil szervezetettől.

Az iratokat felterjesztheti a másodfokú bírósághoz, Kúriához, az alkotmányjogi panaszt továbbíthatja az Alkotmánybírósághoz. Rokontartással kapcsolatos perekben elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

Csődeljárás és felszámolási eljárás

Csődeljárásban első fokon jogosult a végzések közzétételének elrendelésére, valamint a csődeljárás iránti kérelem elutasítására, felszámolási eljárásban pedig jogosult a szünetelés megállapítására (a hitelező és az adós közös kérelme alapján), a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, a felszámolást elrendelő és az eljárást befejező végzések kivonatának közzétételére.

Büntetőeljárás

A bírósági ügyintéző jogosult a büntetőeljárás lefolytatása során értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására, valamint a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére, a védő kirendelésére és annak visszavonására.

Meg kell jegyeznünk, hogy a 4.§ értelmében a bíró vagy a bírósági titkár az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja. A bíró vagy a bírósági titkár a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja. A bírósági ügyintéző az üggyel kapcsolatos állásfoglalást kérhet.

Hatály

Hatályát veszti az a rendelkezés, hogy a jegyzőkönyvvezetésre adott bírói utasítást az ügyiratra nem kell feljegyezni. A Magyar Közlöny 2017. március 20-án hirdette ki a jogszabályt, mely az ezt követő tizenötödik napon lépett hatályba, vagyis 2017. április 4-én.

 

Forrás:

netjogtár

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Mától ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. július 17-től 2017. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart, melynek időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele.

Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

Kihirdették az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt

Az Országgyűlés június 13-ai ülésnapján 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely jelentősen átalakítja az ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, tevékenység-gyakorlási feltételeit. A törvény címe is alapvető koncepcionális változásra utal, mivel nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is találhatunk újdonságot, egyrészt az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom hangsúlyozását, valamint az önképzés és kötelező továbbképzés előírását.

A törvény részletesen meghatározza az ügyvédi tevékenység fogalmát pozitív és negatív oldalról is, rögzíti továbbá az ügyvédi tevékenységet folytatók körét (ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó). Ennek kapcsán kell megemlíteni az egyik legfontosabb változást, miszerint az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosokat (jogi előadókat) integrálták az ügyvédi kamarákba. A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet munkaviszony keretei között, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, a munkáltatójának a kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv mint ügyfél számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenységek meghatározott körét jogosult a jogtanácsos folytatni, ezeket azonban kizárólag kamarai jogtanácsosként végezheti. A kamarai jogtanácsosi felvételi kérelmek 2017. október 1-jétől terjeszthetők elő, de a jogtanácsosokat legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszik kamarai nyilvántartásba. A további munkaügyeket érintő újításokról korábbi cikkünkben olvashat.

Újdonságokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze:

15 millió forintra emelkedik az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege, amely fokozatosan emelkedik 2023-ig.

– Az ügyvédnek lehetősége nyílik arra, hogy a területi kamara működési területén kívül ún. fiókirodát létesítsen.

– Az egyéni ügyvéd akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet köteles megbízni. A helyettes ügyvéd személyét, megbízását a kamarai nyilvántartásba való bejegyzés véget be kell jelenteni.

Pontosították az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek szabályozását, külön felsorolás rögzíti, hogy mely tevékenységek nem esnek korlátozás alá.

– Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit maga az ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.

Sikerdíj kikötése nem tilos, nem kikényszeríthető ki azonban bíróság előtt „az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj” annyiban, amennyiben, annak teljes összege az ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.

– Az ügyfél-azonosítás a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelező. Az ügyvéd a törvény erejénél fogva jogosulttá válik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton bizonyos adatok igénylésére.

– Azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.

– Részletesen szabályozza a törvény egyebek mellett a külföldi jogi tanácsadó és az ún. ügyvédasszisztens személyére, tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát kvázi adminisztratív ügyekben (meghatározott keretek között és kivételekkel).

– A törvény szabályozza az ügyvédi társulást és az ügyvédi irodaközösséget.

Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek hatályba, egyes rendelkezések ellenben már a kihirdetést követő nyolcadik napon (2017. június 29.), illetve 2017 októberétől, mások viszont csak 2018. július 1-jétől alkalmazhatók

2018. január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet is.

 

 

Forrás:

http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/az-im-teljesitette-jogalkotasi-feladatait

MTI

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/jogszabalyfigyelo-2017-25-het

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Új ügyvédi kódex, helyettes ügyvéd az egyéni praxisoknál

Korábbi cikkünkben részletesen írtunk az ügyvédi szakmát megreformáló új ügyvédi kódex törvénytervezetről. Az alábbiakban a helyettes ügyvéd fogalmát és működését tisztázzuk bővebben.

Az intézmény azt szolgálja, hogy az ügyfelek ügyeinek ellátása az ügyvéd akadályoztatása (pl.: betegsége) esetén is folyamatos és gördülékeny legyen. A "helyettesített ügyvédnek" (az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbíznia, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása, megnevezése előfeltétele a kamarai felvételnek. A helyettest a területi kamara közhiteles nyilvántartásba veszi. A megbízás akkor veszti hatályát, ha a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból jogerősen törölték.

2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.

bejelentést csak akkor kell megtenni, amikor már létezik a nyilvántartás, amit a kamara 2018. január 1. előtt létre fog hozni, a bejelentési lehetőség megnyíltát közzé fogja tenni. Addig e-mailes, telefonos bejelentés megtételére nincs lehetőség.

Hangsúlyozandó, hogy a helyettesítésre kötött megállapodás nem akadálya annak, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében - a törvény keretei között - helyettesítéséről mással állapodjon meg.

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok

1998. évi XI. törvény az ügyvédekről

Egyéb, az ügyvédek tevékenységét közvetlenül szabályozó jogszabályok:

22/2010. (XII. 28.) KIM rendelet 
a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelők, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők ügyviteli vizsgájáról

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet
 az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól

13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet 
az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról

2007. évi LXIV. törvény
 a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról

58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet
 a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről

56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 
a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól

18/2007. (III. 19.) IRM rendelet 
az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről

2006. évi CXXIII. törvény
 a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

24/2004. (VI. 30.) IM rendelet 
a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről

11/2004. (III. 30.) IM rendelet 
a jogi segítő díjazásáról

2003. évi LXXX. törvény
 a jogi segítségnyújtásról

42/2003. (XII. 19.) IM rendelet
 a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól

32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről

2002. évi LV. törvén
a közvetítői tevékenységről

7/2002. (III. 30.) IM rendelet
a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről

1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről

A MÜK kihirdetett szabályzatai (letéti, fegyelmi, etikai)

Megyei ügyvédi kamarák

Magazin

Alkotmányjogi panaszok sikeressége

2017-10-16

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke 2017. október 16-án, a Kúria teljes ülésén tartott előadásában kijelentette, hogy sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás. Mai cikkünk a rendezvényen elhangzottakról számol be.

Tovább

A Kúria megsemmisítette pedofíliával kapcsolatos jogegységi döntését

2017-10-09

A Kúria hatályon kívül helyezte a tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak büntető törvénykönyvi tényállásának értelmezésével kapcsolatos 2/2016. BJE számú jogegységi határozatát. A döntésben a szexuális erőszak elkövetőjére kiszabható szankció mértékét vitatják, vagyis azt, hogy a szabadságvesztésre kiszabható időtartam változik-e abban az esetben, ha a sértett beleegyezésével vagy pedig kényszerítésével követték el az erőszakot.

Tovább

„Lex CEU”: A Velencei Bizottság végleges állásfoglalása a felsőoktatási törvény ügyében

2017-10-06

Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

Tovább

Kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem

2017-10-02

2017. október 1-től érhető el a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem benyújtásához szükséges űrlap a https://ugyvedikamara.hu címen. Az űrlapon bármely területi kamarához be lehet nyújtani a kérelmet, így mindenkinek ezt a felületet kell használnia. Mai cikkünkben a felvételi kérelem kitöltésének menetét ismertetjük.

Tovább

Hírek

További tartalmak

Alkotmányjogi panaszok sikeressége

Tovább

Kúria: hiteles a római- parti népszavazási kezdeményezés

Tovább

A Kúria megsemmisítette pedofíliával kapcsolatos jogegységi döntését

Tovább

„Lex CEU”: A Velencei Bizottság végleges állásfoglalása a felsőoktatási törvény ügyében

Tovább