Ügyvéd Segéd

Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetése

Az igazgatási szolgáltatási díjat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § szerint az egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért kell fizetni. Az illeték nem az államkasszában, hanem az adott közigazgatási szervnél landol. Az ügyvédi tevékenységről szóló új törvény nyomán megszűnnek a kamarák elnökségei által eltérő összegekben és eljárásonként eltérően megállapított regisztrációs díjak. A 2018. január 7-én hatályba lépő 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet bevezeti, a már 2009 óta az ügyvédi törvényben elvileg létező, de eddig nem alkalmazott igazgatási szolgáltatási díjat.


A változások hatásai eltérőek lesznek, felvételi ügyekben a területi kamarák többségében jóval magasabb regisztrációs díjakat országosan egységesen 200.000 Ft-ra szállítják le, mely Budapesten és néhány más kamarában viszont jelentős emelkedést hoz. Több, eddig ingyenes igazgatási eljárásért (pl.: igazolásokért) is fizetni kell a jövőben, viszont térítésmentesek lesznek a kamarán belüli formaváltások, melyekért a legtöbb kamarában eddig fizetni kellett.

Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetésének elve szerint azok fizetik meg az eljárások költségeit, akik azokat igénybe veszik, így nem az általános kamarai költségben, a tagdíjban jelennek meg. A tagdíjak megállapítása kikerült a területi kamarák jogköréből, a törvény növelte a Magyar Ügyvédi Kamara feladatait és a számára fizetendő területi hozzájárulás mértékét a tagdíj 25%-ára. Ez a területi kamarák többségében a finanszírozhatatlanság veszélyét idézte elő, ezért a Magyar Ügyvédi Kamarának országosan egységes tagdíjakat kell megállapítania szabályzatában. Bár a szabályzatot még nem tették közzé, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége már döntött arról, hogy a várhatóan megemelkedő tagdíjból 10%-os kedvezményt biztosít azoknak, akik 2018. január 31-ig egy összegben azt megfizetik. Az új, kedvezményes tagdíj valamivel alacsonyabb lesz, mint ami 2010 és 2014 között már hatályban volt, de magasabb mint a jelenlegi, a 2008-asra 2014-ben visszavitt szint.

Az igazgatási szolgáltatási díjról szóló rendelet itt olvasható, a tagdíj szabályzatot pedig a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján kerül kihirdetésre.

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

HEPI váltja fel a Perkaput, új szolgáltatás az elektronikus ügyintézésben

A Magyar Ügyvédi Kamara elektronikus ügyintézési változásokról szóló tájékoztatójának folyamatosan frissülő tartalma magában foglalja mindazokat az elektronikus ügyintézésre vonatkozó változásokat, melyek 2018-tól lépnek életbe. Mai cikkünk a hiteles elektronikus postafiók bevezetésére hívja fel a figyelmet.

Hiteles elektronikus postafiókról szóló tájékoztató szerint 2017. október 28-tól a NISZ Zrt. bevezette az új hivatalos elektronikus postafiók-szolgáltatást. A hiteles elektronikus postafiók (a továbbiakban: hepi) fogja kiváltani a Perkaput. 2018. január 1-től kizárólag ez a postafiók-szolgáltatás lesz elérhetőhttps://tarhely.gov.hu oldalon, mely egységes felületet és tárhelyet biztosít az állampolgároknak, a Hivatali kapuval és a Cégkapuval rendelkezők számára. Az eddigi – www.magyarorszag.hu weboldalon elérhető – tárhelyszolgáltatás december végéig az új szolgáltatással párhuzamosan is használható. A december végéig tartó párhuzamos működés miatt a https://tarhely.gov.hu címről azonosítás után elérhető új felület a régi szolgáltatással megegyező háttérszolgáltatásokon alapszik, így az új felülten letöltött, vagy törölt dokumentumok a régi tárhelyen is kézbesítetté, vagy töröltté válnak.

Forrás:

Budapesti ügyvédi Kamara

Magyar Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

 

 

Ügyvédi kirendelések jövője

Az Üttv. hatályba lépésétől az ügyvédi kirendelések szabályozása a kamara feladata lesz. Mai cikkünk a kirendelések szabályozásáról kíván tájékoztatást nyújtani.

A büntető védői kirendelések szétosztása az új ügyvédi szabályozás szerint a Kamara hatáskörébe kerül. A Magyar Ügyvédi Kamarának kell szabályzatot alkotnia ennek részletes tartalmáról. Célszerűségi okokból a területi kamarák helyett a Magyar Ügyvédi Kamara fogja kiépíteni az ezt szolgáló informatikai rendszert is. A Kamarában Gerő Tamás kezdeményezésére egy olyan konferencia megrendezésére került sor, amely a téma alkotmányos beágyazottságát, gyakorlati szabályozási kérdéseit, erkölcsi és etikai vonatkozásait vette górcső alá.
A konferencia tanulsága, hogy a kirendelések problematikáját elsősorban a terheltek, másodsorban a védők, és végül az igazságszolgáltatás biztonsága és működőképessége szempontjai szerint kell elvégezni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény VI. fejezete szerint további szabályozások vonatkoznak az ügyvédek kirendelésére.

A területi kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. A kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) tarthat igényt. A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit.

Törvényben meghatározott esetekben hatóság kirendelő határozata alapján a területi kamara jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet. A területi kamara a kirendelt védőként eljáró ügyvédet elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon jelöli ki. A kijelöléskor biztosítani kell a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédek arányos munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését. A területi kamara a kirendelt ügyvédekről jegyzéket vezet, melyben garantálja az egyenlőség elvét az ügyvédek számára, és a nyilvánosságát a holnapján történő közzétételével biztosítja.

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

Netjogtár—az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem

2017. október 1-től érhető el a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem benyújtásához szükséges űrlap a https://ugyvedikamara.hu címen. Az űrlapon bármely területi kamarához be lehet nyújtani a kérelmet, így mindenkinek ezt a felületet kell használnia. Mai cikkünkben a felvételi kérelem kitöltésének menetét ismertetjük.

1. A felvételi kérelem kitöltéséhez elsőként be kell jelentkezni ügyfélkapuval

2. Az ügyfélkapus bejelentkezés után létre kell hozni egy felhasználói profilt a négy természetes személyazonosító adat megadásával (az Üttv. 1. mellékletének 35. sora szerint). 

3. Végül opcionálisan (első sorban szünetelő ügyvédnek, de minden volt kamarai nyilvántartott számára kötelezően) meg lehet adni azt a területi ügyvédi kamarát, ahol utoljára nyilván volt tartva, vagy ahol még nyilván van tartva (a kamarai azonosítószámmal együtt - lajstromszám, anyakönyvi szám, KASZ stb. -, ezeket jellemzően a felvételi vagy más, névre szóló kamarai határozatokból lehet megtudni). 

4. Ezek után lehet kitölteni a megfelelő kamarához benyújtandó megfelelő kérelmet.

Fontos tudnivaló a kitöltéssel kapcsolatban, hogy minden, az Üttv. által előírt adatot, feltételt igazoló dokumentum (egyszerű) másolatot csatolni kell, függetlenül az esetleges korábbi kamarai nyilvántartásoktól. A szükséges dokumentumok listája:

  • Végzettséget bizonyító okiratok egyszerű másolata (diploma, PhD, szakjogászi bizonyítvány, szakvizsga-bizonyítvány - praktikusan telefonnal befényképezve) és adatai (a 2006 után kiállított diplomák és PhD-k esetében az Oktatási Hivatal adatbázisából fogják ellenőrizni az adatokat, eredeti okirat másolatára nem lesz szükség) 
  • Az arcképes igazolványhoz szükséges fénykép (1:1 oldalarányú) 
  • Munkáltatói igazolás és nyilatkozat (opcionálisan a munkáltató közhiteles nyilvántartásban nem szereplő adatait igazoló okirat másolata)
  • Erkölcsi bizonyítvány

Munkáltatói igazolás és nyilatkozat igénylés

A munkáltatóknak kötelező igazolnia a munkaviszonyt, valamint nyilatkoznia az elektronikus ügyintézés és a munkavégzés feltételeinek biztosításáról. Ezt célszerű a letölthető nyomtatványon elvégezni, melyet az aláírást követően PDF dokumentumként kell csatolni. Elektronikus aláírási formát (.es3, .dosszie, .asic) a kérelem űrlapja nem fog elfogadni. Abban az esetben, ha a munkáltató képviselőjének képviseleti joga nincs bevezetve közhiteles nyilvántartásba, az igazolást ki kell egészíteni az ezt a jogot igazoló okirat egyszerű másolatával. Ezt nem kell külön csatolni, elegendő az igazolással összefűzni (-szkennelni) egy PDF-ben. 

 

A kamarai jogi előadók és a jogtanácsosok számára is külön űrlap áll rendelkezésre:

Ha a munkáltató szervezet adatai eltérnek a közhiteles nyilvántartásétól, vagy még nincsenek bejegyezve, illetve nem kérhetők le onnan, akkor fel kell tölteni egy, az adatokat igazoló okirat egyszerű másolatát is (PDF-ben).

 

Erkölcsi bizonyítvány igénylés

 

A kamarai jogtanácsosi és jogi előadói felvételi kérelem benyújtásának kötelező melléklete az erkölcsi bizonyítvány igénylése. Ez évi 4 alkalommal ingyenesen (az 5. után 3 000 forintba kerül alkalmanként) és időráfordítás nélkül igényelhető Ügyfélkapuval a BM nyilvántartásából. 

 

Bejelentkezés és a személyi szám megadása után a speciális igazolás lehetőségét kell választani. "A következő törvénynek való megfelelés igazolását kérem" felirat melletti mezőbe kell elkezdeni begépelni az "ügyvédi" szót, majd kiválasztani a megfelelő jogszabályt. (2017. szeptember 29-én még nem szerepelt benne az Üttv., ha október 1. után sem lesz benne, akkor megfelel az "ügyvédi kamarai tagság"-ról szóló hivatkozás is.)  A tovább gomb megnyomása után a címtípusok közül az utolsót kell kiválasztani ("A bizonyítvány továbbítása kiválasztott szervezetnek"), majd meg kell adni a választott kamarát. Az értesítés és a levelezési cím után már csak az ellenőrzést és a benyújtást kell elvégezni. 

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Új Pp: Okirat-tanúzás csak kézírással

Eddig okiratainkon az "előttünk mint tanúk előtt:" formula alá egy vonalat húztunk. E fölé helyezte el a tanú a saját kezű aláírását. Ez alá kézzel, vagy - ügyvédi iratokon általában - géppel került a tanú lakcíme, sokszor a neve is rögzítve még egyszer. A tanúzott iratoknak azonban csak töredékét készíti ügyvéd. Az új Pp. szerint ezentúl a tanúnak az aláírása mellett a nevét és a lakcímét is saját kezűleg olvashatóan is oda kell írnia, e nélkül a magánokirat nem teljes bizonyító erejű. Csak az olvasható kézírásos névfeltüntetés és lakcím lesz a jó és jogilag helyes az új Polgári Perrendtartás bevezetésétől.


"325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha /.../ b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét."

Az újítás azt szolgálja, hogy az ügyvédeknek tényleg kulcsszerepe legyen abban, hogy eltűnjenek a gyakorlatból a jogvitára okot adó, kétes alakiságú magánokiratok. 

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Viszlát perkapu!- a cégkapu regisztráció rejtelmei

A Cégkapu egy központi szolgáltatás, mely azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen tegyék meg. Minden cég 2017. augusztus 30-ig köteles regisztrálni, a cégkapu használata pedig 2018. január 01-től válik kötelezővé. A gazdálkodó szervezetek, így a bt-k, kkt-k, kft-k, nyrt-k és zrt-k, valamint az egyéni cégek, alapítványok, egyesületek, a kötelezettek cégkapu létrehozására. Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el. Mindazonáltal egyéni vállalkozók nem nyithatnak cégkaput.

A cégkapu létrehozásához szükséges, hogy a társaság (legalább egy) ügyvezetője rendelkezzen ügyfélkapuval. Amennyiben ilyennel, a tagok közül senki sem rendelkezik, első lépésben el kell végezni a személyes ügyfélkapu regisztrációt, melyhez az bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten ügyfélkapus azonosítót szükséges létrehozni. Az azonosító létrehozásához e-mail cím, személyi igazolvány, illetve adókártya szükséges. A regisztráció során a hivatalban egy felhasználónevet és az email címet kell megadni, melyre egy ideiglenes jelszót küldenek, amit az első belépéskor meg kell változtatni. A hivatalban kapott felhasználónév, a módosított jelszó és az email cím birtokában lehet megkezdeni a cégkapu regisztrációt.

A cégkapu regisztrációhoz elsősorban elő kell készíteni az ügyfélkapus felhasználói nevet és jelszót, a szervezet adószámát, illetve a cégkapu email címét, majd megkezdődhet a regisztráció. Minden ügyvédi praxis esetén regisztrálni kell a cégkapura, hiszen a perkaput ez az új felület váltja fel, így nem a személyes ügyfélkapun keresztül kerülnek közlésre a jövőben az ügyvédi peres értesítések.  Fontos szem előtt tartani, hogy ügyvédi cégkapu létesítés esetén szükség van a kamara által elektronikus iratként kiadott (vagy szkennelt), irodára vagy az ügyvédre vonatkozó kamarai bejegyző végzésre, illetve ha iroda esetén az előbbiek mindezt nem tartalmazzák hatályosan, akkor a képviseleti jogot igazoló más irat, pl. aláírási címpéldány vagy kamarai igazolás arról, hogy az iroda a kamarai nyilvántartásban létezik. A kamarai igazolást az elektronikus ügyintézési felületen az „Igazolások” menüpont alatt lehet igényelni.

Ezt követően a rendszer a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületre irányít át, ahol kiválasztható, hogy a regisztráció során melyik módszerrel kívánja az ügyfél azonosítani magát, itt érdemes az „Ügyfélkapu” azonosítási módot választani. A következő lépésben a rendszer visszairányít a Cégkapu regisztrációs felületére, ahol az általános szerződési feltételek elfogadása után a “Cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet” feliratra kell kattintani. Az előugró ablakban be kell jelölni a cégképviseleti jogosultság meglétét, valamint hozzájárulást kell adni ennek ellenőrzéséhez. Ezután meg kell adni a képviselt cég adószámát, valamint a használni kívánt cégkapus email címet. A regisztrációs eljárás következő lépéseként a rendszer a „cégkapu megbízott” személy adatait mutatja, vagyis annak a személyét, aki ennek a speciális tárhelynek az adminisztratív kezelője, a működtetési felelőse. Ugyanezen felületen történik meg a cégkapu email címének a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) rendszerbe történő bejegyzésének jóváhagyása is. Sikeres regisztrációt követően a rendszer egy azonosító számot generál és arról visszaigazolást küld a cégkapus email címre. Elképzelhető, hogy rendszerhiba jelentkezik, ilyen esetben javasolt kilépni, majd 5-10 perc múlva megismételni a műveleteket.

Az újonnan alakult gazdálkodó szervezetek a nyilvántartásba vételüket vagy (a nyilvántartásba vételre nem kötelezetteknek) létrehozásukat követő nyolc napon belül kötelesek cégkapus regisztrációt tenni, ám erre a nyilvántartásba vétel előtt is joguk nyílik. 2017. december 31-ig nem számíthat szankcióra a bejelentési kötelezettségét időben nem teljesítő gazdálkodó, azonban a türelmi idő lejárta után a mulasztó cégeknek hatósági ellenőrzésre és felügyeleti eljárásra is számítaniuk kell.

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Pénzmosás bejelentési eljárása

Előző cikkünkben részleteztük a 2017. június 26-án hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, amely az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelvének (4. Pénzmosás megelőzési irányelv) történő megfelelést szolgálja. Mai cikkünkben a pénzmosás gyanújának bejelentésének eljárásával foglakozunk.

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége és Teljes Ülése 2017. július 10. napján egyhangúan elfogadta a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez kapcsolódó "egységes szabályzatot" és a területi kamarákra vonatkozó útmutató tartalmát, amelyet az Igazságügyi Minisztériumnak még jóvá kell hagynia.

A terjedő híresztelésekkel ellentétben, ügyvédeket nem terheli nem a NAV-hoz (FIU) történő "kijelölt kapcsolattartó" bejelentésének kötelezettsége. Az ügyvéd gyanú esetén a Kamarához jelent, az ő anonimitását lehetővé tevő üres és zárt borítékban. A borítékra kérjük írják rá, "pénzmosás gyanújának bejelentése". Ezt kell elhelyezni egy kamarához címzett "külső" borítékban. A belsőt a kamara nem bontja ki, hanem egy kijelölt személy útján továbbítja a NAV-hoz. Ez biztosítja azt, hogy az ügyvéd, ha úgy kívánja, anoním módon tehessen bejelentést és a hatósággal csak akkor - és visszafelé is a kamarán keresztül - kerül kapcsolatba, ha hatóság visszatér a bejelentésre. Az ügyvéd- Kamara- NAV közti két borítékos rendszerre csak addig van szükség, míg ki nem építik az anonimitást biztosító elektronikus rendszert a két intézmény között. A kapcsolatot tartó kijelölt kamarai személyt a Budapesti Ügyvédi Kamara jelenti be az Adóhivatalnak.

Az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák a Magyar Ügyvédi Kamara szabályozásnak a miniszter általi kihirdetését követően az "egységes szabályzatot" alkalmazhatják.
A további szabályozást a területi kamara készíti és hirdeti ki.

A több tagból álló ügyvédi irodáknak a belső szabályzataikat a területi útmutató kiadását követő 90 napon belül, de legkésőbb 2017. szeptember 30-ig kell elkészíteniük.

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Bővül a bírósági ügyintézők által intézhető ügyek köre

Jelentősen bővül a bírósági ügyintézők által ellátható ügyek köre, illetve módosulnak az eljárásukra vonatkozó szabályok is. Az ügykörök bővítéséről a 62/2017. (III. 20.) kormányrendelet szól, mely módosítja a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) kormányrendeletet.

A törvény módosításait a polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatokra terjednek ki, melyeket a következőkben ismertetünk.

Peres eljárások

A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban, hiánypótlásra felhívó, elutasító, igazolási kérelemnek helyt adhat, idéző, tárgyalási határnapot elhalasztó, ügygondnokot kirendelő, perköltség előlegezésére kötelező, költségmentesség, illetékfeljegyzési jog engedélyezése, és munkavállalói költségkedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó, valamint költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megvonásáról szóló végzést hozhat. Továbbá perköltségbiztosíték összegéről rendelkező, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó, hirdetményi kézbesítést elrendelő, határidőt meghosszabbító, határozat jogerőre emelkedését megállapító, fellebbezésre vonatkozó észrevétel előterjesztésének lehetőségére felhívó, perújítási kérelmet hivatalból elutasító, valamint permegszüntető végzést hozhat.

Nem peres eljárások

A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban első fokon eljárhat, és az ügy érdemében végzés meghozatalára jogosult előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban, bírósági letéti eljárásban, eltűntnek nyilvánítási eljárásban, névjegyzékkel kapcsolatos eljárásokban.

Tájékoztatás és iratbekérés

Ezen felül a beadványokat kiadhatja a feleknek, iratokat szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, illetve ezeket meg is küldheti más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,

Tájékoztatást kérhet állami és helyi önkormányzati szervektől, hatóságtól, köztestületettől, gazdálkodó szervezetettől, alapítványtól, civil szervezetettől.

Az iratokat felterjesztheti a másodfokú bírósághoz, Kúriához, az alkotmányjogi panaszt továbbíthatja az Alkotmánybírósághoz. Rokontartással kapcsolatos perekben elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

Csődeljárás és felszámolási eljárás

Csődeljárásban első fokon jogosult a végzések közzétételének elrendelésére, valamint a csődeljárás iránti kérelem elutasítására, felszámolási eljárásban pedig jogosult a szünetelés megállapítására (a hitelező és az adós közös kérelme alapján), a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, a felszámolást elrendelő és az eljárást befejező végzések kivonatának közzétételére.

Büntetőeljárás

A bírósági ügyintéző jogosult a büntetőeljárás lefolytatása során értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására, valamint a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére, a védő kirendelésére és annak visszavonására.

Meg kell jegyeznünk, hogy a 4.§ értelmében a bíró vagy a bírósági titkár az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja. A bíró vagy a bírósági titkár a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja. A bírósági ügyintéző az üggyel kapcsolatos állásfoglalást kérhet.

Hatály

Hatályát veszti az a rendelkezés, hogy a jegyzőkönyvvezetésre adott bírói utasítást az ügyiratra nem kell feljegyezni. A Magyar Közlöny 2017. március 20-án hirdette ki a jogszabályt, mely az ezt követő tizenötödik napon lépett hatályba, vagyis 2017. április 4-én.

 

Forrás:

netjogtár

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Mától ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. július 17-től 2017. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart, melynek időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele.

Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

Kihirdették az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt

Az Országgyűlés június 13-ai ülésnapján 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely jelentősen átalakítja az ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, tevékenység-gyakorlási feltételeit. A törvény címe is alapvető koncepcionális változásra utal, mivel nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is találhatunk újdonságot, egyrészt az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom hangsúlyozását, valamint az önképzés és kötelező továbbképzés előírását.

A törvény részletesen meghatározza az ügyvédi tevékenység fogalmát pozitív és negatív oldalról is, rögzíti továbbá az ügyvédi tevékenységet folytatók körét (ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó). Ennek kapcsán kell megemlíteni az egyik legfontosabb változást, miszerint az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosokat (jogi előadókat) integrálták az ügyvédi kamarákba. A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet munkaviszony keretei között, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, a munkáltatójának a kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv mint ügyfél számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenységek meghatározott körét jogosult a jogtanácsos folytatni, ezeket azonban kizárólag kamarai jogtanácsosként végezheti. A kamarai jogtanácsosi felvételi kérelmek 2017. október 1-jétől terjeszthetők elő, de a jogtanácsosokat legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszik kamarai nyilvántartásba. A további munkaügyeket érintő újításokról korábbi cikkünkben olvashat.

Újdonságokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze:

15 millió forintra emelkedik az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege, amely fokozatosan emelkedik 2023-ig.

– Az ügyvédnek lehetősége nyílik arra, hogy a területi kamara működési területén kívül ún. fiókirodát létesítsen.

– Az egyéni ügyvéd akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet köteles megbízni. A helyettes ügyvéd személyét, megbízását a kamarai nyilvántartásba való bejegyzés véget be kell jelenteni.

Pontosították az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek szabályozását, külön felsorolás rögzíti, hogy mely tevékenységek nem esnek korlátozás alá.

– Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit maga az ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.

Sikerdíj kikötése nem tilos, nem kikényszeríthető ki azonban bíróság előtt „az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj” annyiban, amennyiben, annak teljes összege az ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.

– Az ügyfél-azonosítás a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelező. Az ügyvéd a törvény erejénél fogva jogosulttá válik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton bizonyos adatok igénylésére.

– Azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.

– Részletesen szabályozza a törvény egyebek mellett a külföldi jogi tanácsadó és az ún. ügyvédasszisztens személyére, tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát kvázi adminisztratív ügyekben (meghatározott keretek között és kivételekkel).

– A törvény szabályozza az ügyvédi társulást és az ügyvédi irodaközösséget.

Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek hatályba, egyes rendelkezések ellenben már a kihirdetést követő nyolcadik napon (2017. június 29.), illetve 2017 októberétől, mások viszont csak 2018. július 1-jétől alkalmazhatók

2018. január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet is.

 

 

Forrás:

http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/az-im-teljesitette-jogalkotasi-feladatait

MTI

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/jogszabalyfigyelo-2017-25-het

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Új ügyvédi kódex, helyettes ügyvéd az egyéni praxisoknál

Korábbi cikkünkben részletesen írtunk az ügyvédi szakmát megreformáló új ügyvédi kódex törvénytervezetről. Az alábbiakban a helyettes ügyvéd fogalmát és működését tisztázzuk bővebben.

Az intézmény azt szolgálja, hogy az ügyfelek ügyeinek ellátása az ügyvéd akadályoztatása (pl.: betegsége) esetén is folyamatos és gördülékeny legyen. A "helyettesített ügyvédnek" (az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbíznia, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása, megnevezése előfeltétele a kamarai felvételnek. A helyettest a területi kamara közhiteles nyilvántartásba veszi. A megbízás akkor veszti hatályát, ha a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból jogerősen törölték.

2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.

bejelentést csak akkor kell megtenni, amikor már létezik a nyilvántartás, amit a kamara 2018. január 1. előtt létre fog hozni, a bejelentési lehetőség megnyíltát közzé fogja tenni. Addig e-mailes, telefonos bejelentés megtételére nincs lehetőség.

Hangsúlyozandó, hogy a helyettesítésre kötött megállapodás nem akadálya annak, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében - a törvény keretei között - helyettesítéséről mással állapodjon meg.

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok

1998. évi XI. törvény az ügyvédekről

Egyéb, az ügyvédek tevékenységét közvetlenül szabályozó jogszabályok:

22/2010. (XII. 28.) KIM rendelet 
a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelők, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők ügyviteli vizsgájáról

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet
 az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól

13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet 
az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról

2007. évi LXIV. törvény
 a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról

58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet
 a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről

56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 
a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól

18/2007. (III. 19.) IRM rendelet 
az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről

2006. évi CXXIII. törvény
 a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

24/2004. (VI. 30.) IM rendelet 
a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről

11/2004. (III. 30.) IM rendelet 
a jogi segítő díjazásáról

2003. évi LXXX. törvény
 a jogi segítségnyújtásról

42/2003. (XII. 19.) IM rendelet
 a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól

32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről

2002. évi LV. törvén
a közvetítői tevékenységről

7/2002. (III. 30.) IM rendelet
a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről

1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről

A MÜK kihirdetett szabályzatai (letéti, fegyelmi, etikai)

Megyei ügyvédi kamarák

Magazin

Áfamentes céges rendezvények?

2017-12-15

A céges eseményeken, rendezvényeken, üzleti partnereknek, illetve a saját dolgozóknak juttatott étel és ital kiadásnak, valamint az ezzel járó közterheket veszi jelen cikk górcső alá a karácsonyi időszakban megnövekedő céges összejövetelek számára tekintettel.

Tovább

Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetése

2017-12-11

Az igazgatási szolgáltatási díjat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § szerint az egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért kell fizetni. Mai cikkünk a januártól hatályos új ügyvédi törvény alapján mutatja be a Kamarában az igazgatási eljárási díjakra és regisztrációs díjakra vonatkozó változásokat. 

Tovább

December 20-ig dönteni kell az EVÁ-ról

2017-12-07

2017. december 1-je és december 20-a között választhatják 2018-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) az újonnan bejelentkező adózók. Azoknak, akik idén az eva szerint adóztak, és ezen jövőre sem változtatnak, nem kell újra bejelentkezniük. Mai cikkünk az evával kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza.

Tovább

Érdemes 2018-tól kivára váltani

2017-12-06

Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. A közlemény részleteit tartalmazza mai cikkünk.

Tovább

December 20-ig kell eleget tenni az adófeltöltési kötelezettségnek

2017-12-05

Azoknak az adózó cégeknek, amelyeknél a naptári évvel megegyezik az üzleti évdecember 20-ig kell kiegészíteniük és bevallaniuk többek között a társasági adó, az innovációs járulék, valamint a helyi iparűzési adó előlegét is. mai cikkünk e kötelezettség részletszabályait tartalmazza.

Tovább

Első lakástulajdonosoknak az illeték részletekben is fizethető

2017-12-04

magánszemélyek – életkoruktól és a lakás forgalmi értékétől függetlenül – első lakástulajdonukvagy tulajdoni hányaduk megszerzésekor legfeljebb egy év alatthavonta egyenlő részletekben fizethetik meg az illetéket. Mai cikkünk az ezzel kapcsolatos részletszabályokat mutatja be.

Tovább

Hírek

További tartalmak

Áfamentes céges rendezvények?

Tovább

Módosult a hulladéktörvény

Tovább

Ingatlan-bérbeadók adókedvezményre számíthatnak 2018-tól

Tovább