Ezen a héten az új választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény újdonságairól, a Csődtörvény módosításairól, az Alkotmánybíróság által a Kúria büntető jogegységi határozatának megsemmisítéséről, a devizahiteles ügyekben megvalósuló magyar és uniós együttműködésről, valamint a ma kezdődő bírósági szünetről írtunk.

Az Országgyűlés 2017. május 30-án fogadta el a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényt, melynek tervezetét Trócsányi László igazságügy miniszter adott elő a Házban áprilisban. A jogszabály az 1994-ben hatályba léptetett kódexet váltja fel. Főbb újításai a szervezetét illetően a Kereskedelmi Választottbíróság felállítása, mely inkorporál két állandó választottbíróságot is. Az elnökségi tagok tekintetében is pontos szabályokat fogalmaz meg a kiválasztásuk és hivatali idejük terén. A jogutódlás körül eddig hiányzó szabályozást pótolja azzal hogy kimondja, a szerződésbeli jogutódlást követően a szerződésből eredő igény választottbíróság előtt érvényesíthető. Megnyílik a lehetőség a választottbírósági eljárásba történő beavatkozásra is abban az esetben, ha a beavatkozni kívánó jogos érdekére hatással van az adott eljárás. Rögzítették, hogy a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A 2017. májusában elfogadott csődtörvény módosításai július elsején léptek hatályba, melyek az ezt követően indult csőd- és felszámolási eljárásokban alkalmazhatók. Ezen módosítások nyomán újra ,,felszámolásbiztosnak” tekinthetők a jövőbeli bérleti követeléseken alapított zálogok; várható, hogy újra szélesebb körben alkalmazásra kerülnek a fiduciárius biztosítékok és az eddigieknél valamivel kisebb kielégítési rátával kell számolniuk a zálogjogos hitelezőknek a felszámolásban.

Az Alkotmánybíróság 2017. október 31-ével bírói kezdeményezésre megsemmisítette a Kúria 2016. november 3-án közzétett 2/2016 Büntető jogegységi határozatát. A megsemmisítés indoka az volt, hogy a Kúria a jogegységi határozat meghozatala során a Büntető Törvénykönyvnek (Btk.) a tizenkét év alattiak sérelmére hozzátartozójuk vagy nevelőjük által elkövetett szexuális erőszakra vonatkozó szabályait nem értelmezte, hanem módosította. Az Alkotmánybíróság négy hónapot biztosított a Kúriának arra, hogy a joggyakorlás egységessége érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye, valamint felhívta az Országgyűlés figyelmét a szükséges jogszabályi módosításokra.

A magyar bíróságok hét devizahiteles ügyben az Európai Unió bíróságához fordultak. Darák Péter jelezte: amennyiben szükséges, a magyar bírói gyakorlatot megváltoztatják.

Július 14-én kezdődik és augusztus 19-én ér véget az ítélkezési szünet a bíróságokon, míg az Alkotmánybíróságon július 17-én kezdődik. A büntető ügyekben és polgári perekben a határidők számításával kapcsolatos szabályokat részletesen kifejtjük cikkünkben.

Szerk.: Pató Viktória Lilla