Jelentősen bővül a bírósági ügyintézők által ellátható ügyek köre, illetve módosulnak az eljárásukra vonatkozó szabályok is. Az ügykörök bővítéséről a 62/2017. (III. 20.) kormányrendelet szól, mely módosítja a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) kormányrendeletet.

A törvény módosításait a polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatokra terjednek ki, melyeket a következőkben ismertetünk.

Peres eljárások

A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban, hiánypótlásra felhívó, elutasító, igazolási kérelemnek helyt adhat, idéző, tárgyalási határnapot elhalasztó, ügygondnokot kirendelő, perköltség előlegezésére kötelező, költségmentesség, illetékfeljegyzési jog engedélyezése, és munkavállalói költségkedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó, valamint költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megvonásáról szóló végzést hozhat. Továbbá perköltségbiztosíték összegéről rendelkező, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó, hirdetményi kézbesítést elrendelő, határidőt meghosszabbító, határozat jogerőre emelkedését megállapító, fellebbezésre vonatkozó észrevétel előterjesztésének lehetőségére felhívó, perújítási kérelmet hivatalból elutasító, valamint permegszüntető végzést hozhat.

Nem peres eljárások

A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban első fokon eljárhat, és az ügy érdemében végzés meghozatalára jogosult előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban, bírósági letéti eljárásban, eltűntnek nyilvánítási eljárásban, névjegyzékkel kapcsolatos eljárásokban.

Tájékoztatás és iratbekérés

Ezen felül a beadványokat kiadhatja a feleknek, iratokat szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, illetve ezeket meg is küldheti más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,

Tájékoztatást kérhet állami és helyi önkormányzati szervektől, hatóságtól, köztestületettől, gazdálkodó szervezetettől, alapítványtól, civil szervezetettől.

Az iratokat felterjesztheti a másodfokú bírósághoz, Kúriához, az alkotmányjogi panaszt továbbíthatja az Alkotmánybírósághoz. Rokontartással kapcsolatos perekben elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

Csődeljárás és felszámolási eljárás

Csődeljárásban első fokon jogosult a végzések közzétételének elrendelésére, valamint a csődeljárás iránti kérelem elutasítására, felszámolási eljárásban pedig jogosult a szünetelés megállapítására (a hitelező és az adós közös kérelme alapján), a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, a felszámolást elrendelő és az eljárást befejező végzések kivonatának közzétételére.

Büntetőeljárás

A bírósági ügyintéző jogosult a büntetőeljárás lefolytatása során értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására, valamint a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére, a védő kirendelésére és annak visszavonására.

Meg kell jegyeznünk, hogy a 4.§ értelmében a bíró vagy a bírósági titkár az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja. A bíró vagy a bírósági titkár a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja. A bírósági ügyintéző az üggyel kapcsolatos állásfoglalást kérhet.

Hatály

Hatályát veszti az a rendelkezés, hogy a jegyzőkönyvvezetésre adott bírói utasítást az ügyiratra nem kell feljegyezni. A Magyar Közlöny 2017. március 20-án hirdette ki a jogszabályt, mely az ezt követő tizenötödik napon lépett hatályba, vagyis 2017. április 4-én.

Forrás:

netjogtár

Szerk.: Pató Viktória Lilla