Az Országgyűlésnek biztosítani kell, hogy az adózók az „egyházi” 1%-áról rendelkezésük során valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk „egyházi” 1%-áról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget.

A döntés alapjául szolgáló indítványban a kérelmező, alkotmányjogi panaszában azt kifogásolta, hogy a 2012. évi befizetett személyi jövedelemadója „egyházi” 1%-áról rendelkező nyilatkozatát a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) érvénytelennek nyilvánította, mivel a rendelkező nyilatkozatában olyan szervezetet jelölt meg kezdeményezettként, aki nem minősült (az akkor hatályos jogszabályok szerint) elismert egyháznak, és így technikai számmal sem rendelkezett.  Az eljáró bíróságok a NAV döntését helybenhagyták. Az Alkotmánybíróság viszont megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszban támadott ítéleteket, illetve határozatokat az érintett bíróságok és a NAV a hatályos jogszabályok figyelembevételével hozták meg, amelyek alapján a személyi jövedelemadó „egyházi” 1%-ának kedvezményezetti körébe, az indítványozó által megjelölt hitközség nem tartozik bele. A jogalkotó ugyanis csak a bevett egyházak számára tette lehetővé a kedvezményezetté válást. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A testület ugyanakkor hivatalból eljárva észlelte, hogy a különböző vallási közösségek hívői (a személyi jövedelemadó tekintetében adózók) vonatkozásában diszkriminatív helyzet jött létre. Az államot egyfelől széles mérlegelési lehetőség illeti meg a vallási közösségeknek nyújtható anyagi, pénzügyi támogatások, kedvezmények és mentességek területén, és a különböző vallási közösségek eltérő jogokat élvezhetnek. Másfelől azonban a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jog tekintetében a különböző vallási közösségek tagjai között nem tehető különbség, minden vallási közösség valamennyi tagját megilleti a vallásszabadság joga.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a hívők (adózók) összessége és egyéni jogaik egyezősége alapján a bevett egyházaknak és a vallási tevékenységet végző szervezeteknek egységes szabályozás alá kell tartozniuk

A határozathoz dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleményt, dr. Pokol Béla és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Az indítvány és az ügy adatlapja elérhető ezen a linken, Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken érhető el.

Forrás:

Alkotmánybíróság

Szerk.: Pató Viktória Lilla