Rendszerüzenet

Közjegyzők közötti egyenlőség

Mai cikkünkben a T/17267. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot mutatjuk be, melynek tervezett hatályba léptetési ideje 2018. január 1.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény  (a továbbiakban: Kjtv.) hatályos jogi szabályozása különbséget tesz a közjegyzők illetékessége között aszerint, hogy a közjegyző a fővárosban vagy azon kívül működik-e. A fővárosban a közjegyzők a főváros teljes területén, azaz a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén működhetnek, míg a fővároson kívül a közjegyző illetékességi területe ahhoz a járásbírósághoz igazodik, amelynek területén a közjegyző székhellyel rendelkezik. A javaslat a főváros területén működő és a fővároson kívüli közjegyzők illetékességének szabályozásában megmutatkozó különbség feloldását szolgálja. A módosítás értelmében a közjegyző illetékességi területe annak a törvényszéknek az illetékességi területével egyezik meg, amelynél a közjegyzőnek a területi kamara által nyilvántartott székhelye található. Így a törvényjavaslatban foglalt szabályozás egységesíti a közjegyzők illetékességi területét: a közjegyzők működési körzete a törvényszékek illetékességi területéhez, a megyei szinthez kerül igazításra a járási tagoltság helyett. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző illetékességi területe annak a törvényszéknek az illetékességi területével egyezik meg, amelynek illetékességi területén a közjegyzőnek a területi kamara által nyilvántartott székhelye található.”

A javaslat igazodik a 2018. január 1-én hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, miszerint alapesetben a törvényszékhez tartoznak az ügyek és a járásbíróság hatásköre csak kivételként jelenik meg.

A javaslatban megfogalmazott illetékességi szabály a fővárosban működő közjegyzőkre vonatkozó jelenlegi szabályozás kivételét általánossá teszi, így a Budapesten működő közjegyzőre vonatkozó kivételes szabály fenntartása indokolatlanná vált, így hatályát veszti a Kjtv. a) 12. § (2) és (3) bekezdése, valamint b) 183. §-ában az „– a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl –” szövegrész. Az új szabályozás szerint szükségtelenné válik az illetékességi területre vonatkozó rendeletalkotás.

A Kjtv. 12. § (5) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.

 

Forrás:

Országgyűlés Hivatala/ Irományok

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások