Mai cikkünkben a T/17237. számú, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat egyes rendelkezéseit mutatjuk be.

2016 márciusában nagy port kavart, amikor kiderült, hogy lehallgató készüléket találtak az MTVA székházában Vaszily Miklós és két vezető munkatársának az irodájában. A rendőrségnek nem sikerült tisztáznia, hogy az elvileg szigorúan őrzött épületben kik szerelhettek lehallgató készülékeket az említett irodákba. A nyomozást a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette, mondván, a Btk. szerint ezt a bűncselekményt csak magánlakásban lehet elkövetni, irodában nem. Ezt a jogi álláspontot a Kúria is helyesnek ítélte. A Legfőbb Ügyészség ezután arra a következtetésre jutott, hogy a Btk. tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállása kapcsán jelenleg számos szabályozatlan kérdés található, ezért álláspontjuk szerint törvénymódosítást kellene kezdeményezni. Meglátásuk szerint a tiltott adatszerzés elkövetésének lehetséges helyszíneit szélesebb körben kellene szabályozni. A szabályozás lényege, hogy a tiltott adatszerzés büntető tényállásának megvalósulási helye ne korlátozódjon a magánlakásokra, hanem büntetendő legyen a lehallgatás bármely helyiségben elkövetve, amennyiben az a jogosult vagy használó beleegyezése nélkül történik. A szabályozás a tényállás megfogalmazásához ebben a körben a lopás tényállásának 370. § (2) bekezdésének bf) pontja szerinti fordulatát veszi alapul.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 422. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

a) helyiséget vagy ehhez tartozó bekerített helyet a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül titokban átkutat,

b) helyiséget vagy ehhez tartozó bekerített helyet a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül, technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy az ott történteket rögzíti,

c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,

d) elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Tehát a Btk. szövegéből a törvényjavaslat a „más lakását” részt törölni kívánja, így biztosítva a magánélethez való jogot.

Forrás:

Országgyűlés Hivatala/ Irományok/ Törvényjavaslatok

Szerk.: Pató Viktória Lilla