Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, de a magyar szabályozás alól a Bizottság az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette egyes új, esetenként "túl szigorú, sőt akár indokolatlan" előírásai miatt. Vita tehát egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos pontjai alól, azonban a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni.
A Velencei Bizottság fenntartja azon korábbi véleményét, miszerint nem lenne összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ha a törvényt a már működő egyetemekre is alkalmaznák, hiszen az ezekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából".
A testület ajánlásokat is megfogalmazott a magyar hatóságok számára, például az országban már jelenlévő egyetemek kivonását sürgette azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.

Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

Forrás:

Velencei Bizottság

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla