Rendszerüzenet

Alkotmányjogi panaszok sikeressége

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke 2017. október 16-án, a Kúria teljes ülésén tartott előadásában kijelentette, hogy sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás. Mai cikkünk a rendezvényen elhangzottakról számol be.

Az elnök kiemelte, hogy korábban nem szűrték az alkotmánybírósági indítványokat, aminek az lett az eredménye, hogy jóval az észszerű határidőn túli, sokéves ügyhátralék halmozódott fel a testületnél. Ezen változtatott a 2011-es alkotmánybírósági törvény, amelynek köszönhetően immár az ügyek zöme egy éven belül befejeződik. Ugyan egyes kérdésekben vannak még értelmezési eltérések a testületen belül, ám ezek feloldása érdekében folyamatos az alkotmánybírósági elemzőmunka. Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára elmondta, hogy méltányos, indítványozóbarát megközelítésben kezelik az alkotmányjogi panaszokat. Először a legelemibb formai, eljárási, majd a tartalmi követelményeket ellenőrzi a főtitkárság, és ha szükséges, hiánypótlásra szólítja fel az indítványozót, hogy ügye eljuthasson az érdemi kérdések vizsgálatáig. Az indítvány visszautasításáról csak alkotmánybíró vagy testület dönthet, a főtitkár pusztán előzetes szűrést végez, illetve hiánypótlásra felhívással segítheti az Ab-hez fordulót. A főtitkár kiemelte, a szűrés fontos szempontja, hogy érdemi alapjogi kérdések kerüljenek a testület elé, ne pedig a bírói jogértelmezés körébe tartozó szakjogi problémák vagy például bizonyítékok újraértékelése.

Ha megkezdődik az indítvány érdemi, alkotmányjogi vizsgálata, akkor arról értesítik az indítványozót, de ez nem jelenti azt, hogy ezután már formai, eljárási okokból ne utasíthatnák el. Hozzávetőleg az alkotmányjogi panaszok 10-12 százaléka jut el az érdemi alkotmányossági vizsgálatig.

A befogadási eljárásban az Ab a formai szempontokon túl az alkotmánybíróságról szóló törvényben rögzített két alapvető kritérium alapján vizsgálja az ügyet, e szerint "az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be".  A szakmai vitákban időnként felmerül, hogy e rendelkezéssel kapcsolatban egy szilárd tesztet kell kialakítania és alkalmaznia a testületnek, vagy lehetőség van nagyobb mozgástér biztosítására. A rögzített alkotmányjogi mérce felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének, ugyanakkor a nyugat-európai jogállamokban sem ismeretlen, hogy a bíróságok igyekeznek mozgásteret biztosítani maguknak.

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény megnyitójában jelezte, hogy jövő évtől a polgári és a közigazgatási perekben új eljárási törvény lép hatályba, amely többek között a felülvizsgálati indítványok újraszabályozása révén érinti a Kúriát.

Forrás:

MTI

Alkotmánybíróság

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások