AB: Földalap védelme, mulasztásos alkotmánysértés

Az Alkotmánybíróság 2017. október 17-ei nyilvános ülésén tette közzé II/1902/2016 ügyszámú határozatát, melyben az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességét állapította meg a Testület.

A mulasztásos alkotmánysértést az Országgyűlés azzal idézte elő, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

Az országgyűlési képviselők több mint egynegyede három törvény (a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosított rendelkezései és a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló törvény), valamint egy országgyűlési határozat rendelkezéseit támadta meg az Alkotmánybíróság előtt. Az indítvány szerint az Országgyűlés egyszerű többsége a „Földet a gazdáknak!” Program keretében lefolytatott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket, alaptörvény-ellenes helyzetet teremtve. A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító 2016. évi CVII. törvény pedig hatályát veszítette. Az érdemi vizsgálat tehát csak a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényre terjedt ki.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvénynek a természeti erőforrások védelmére vonatkozó cikkéből nem következik a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földalap-törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. Az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény támadott rendelkezéseit és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.  A Földalap-törvény módosított szövege nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkentheti, ami végső soron akár a Földalap megszűnéséhez is vezethet. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-éig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével szülessen.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

 

Hozzászólások

Hírek

További tartalmak

Klímaegyezmény, erőfeszítések a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez

Tovább

2018-tól új igazolvány a taxisoknak

Tovább

Őstermelőknek is a NAV csinálja 2018-tól az adóbevallást

Tovább

Áfamentesség határemelés, közmunkások diszkriminálása, tartós ápolást végzőknek nyugdíjemelés, civil törvényről lehet népszavazás, kisgyermekes munkavállaló utáni adókedvezmény

Tovább