Tartós ápolást végző nyugdíjasok több pénzhez juthatnak 2018-tól

2017-11-08

November 7-én az emberi erőforrások minisztere által benyújtásra került az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/18312 számú törvényjavaslat. Az iromány szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatását az kaphatja meg, aki gyermekét - ideértve a már nagykorú gyermeket is – nyugdíjas kora előtt legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és ezért ápolási díjat kapott, valamint az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj volt.

Ha a szülő a gyermekét 20 évig otthon gondozta, de ezalatt nem csupán ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után folyósított családtámogatási ellátásban (gyermekgondozási segélyben) részesült, a GYES idejét - legfeljebb 10 éves időtartamban - hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
Az új ellátási forma bevezetését azzal indokolják, hogy a gyermeküket ápoló hozzátartozók komoly terhet vesznek le az állami intézményrendszerről, mivel azonban keresőtevékenységet nem - vagy csak korlátozott mértékben - tudnak végezni, a számukra megállapítható nyugdíj mértéke alacsonyabb lehet. Így a „tartós ápolást végzők időskori támogatása” új ellátási formaként kerülne bevezetésre, melyet a gyermeküket tartósan ápoló személyek nyugdíjba vonulását követően kapnának.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben bővül a vér szerinti apák csecsemőgondozási díjra való jogosultsága, valamint egy évvel meghosszabbodik a „diplomás gyed” folyósítási időtartama. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint nem jogosult ápolási díjra az a személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül, és rendszeres pénzellátásának összege meghaladja az ápolási díj összegét. Figyelemmel arra, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatása is rendszeres pénzellátásnak tekintendő, kivételszabályként rögzíteni kell, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatása és az ápolási díj párhuzamosan folyósítható.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény fogalomkörébe tartozó egyéb fenntartóval kötött megállapodás keretében működtessen – elsősorban a foglalkoztató munkavállalóinak gyermekei számára – munkahelyi bölcsődét. A gyámügyi törvény módosítása nagyobb mozgásteret ad a bölcsődei, mini bölcsődei ellátást biztosító települési önkormányzatok számára azzal, hogy az ellátási területén kívül eső más településről a jelenlegi szabályozáshoz képest több gyermek ellátását is biztosíthatja.

Technikai, szövegpontosító jellegű módosításokat is találhatunk a törvényjavaslatban, mely értelmében a gyermekét saját háztartásban nevelő vérszerinti apa jogosulttá válhat csecsemőgondozási díjra akkortól, amikortól a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. A rendelkezés a hallgatói jogviszony alapján folyósított gyermekgondozási díj ellátás időtartamát a gyermek egy éves koráról a gyermek két éves koráig hosszabbítja meg, könnyítve ezzel a felsőfokú tanulmányokat végző és családalapításra vágyó fiatalok élethelyzetét.

A döntésekkel szembeni fellebbezésnek akkor van helye, ha a határozatot a járási hivatal hozta. A pénzbeli ellátás iránti kérelmeket ugyanakkor nem minden esetben a járási hivatal bírálja el. Arra az esetre, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az általa meghozott határozat elleni fellebbezési jogot külön is kell kimondani.

A módosítással a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény személyi hatálya az anyasági támogatás tekintetében kiterjed azokra a külföldön élő magyar állampolgárokra is, akiknek gyermeke külföldön születik, feltéve, ha Magyarországon sor kerül a gyermek hazai anyakönyvezésére. A módosított rendelkezés értelmében anyasági támogatásra jogosult a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítők és azok élettársa illetve házastársa is. Mivel a jelenlegi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy a Külszoltv. hatályán kívül eső, de azzal analóg, anyasági támogatásra való jogosultsága fennáll-e, ezért indokolt a törvényhelyen a tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyeket és a velük együtt élő házastársukat és élettársukat is megnevezni. Az azonos gyermekre tekintettel különböző jogcímen folyósított ellátások duplikációjának elkerülése céljából a tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek és a velük együtt élő házastársuk, valamint élettársuk esetében is kimondja a családtámogatási ellátás szünetelését, valamint az ezen egyéb ellátásokról való adatszolgáltatási kötelezettséget.

A törvényjavaslat értelmében a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó rendelkezések 2018. január 1-jétől lehetnek hatályosak. A támogatás a jogosultság kezdetétől, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg és adómentes bevételnek számít, nem minősül nyugellátásnak.

 

Forrás:

Országgyűlés Hivatala

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások

Hírek

További tartalmak

Klímaegyezmény, erőfeszítések a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez

Tovább

2018-tól új igazolvány a taxisoknak

Tovább

Őstermelőknek is a NAV csinálja 2018-tól az adóbevallást

Tovább

Áfamentesség határemelés, közmunkások diszkriminálása, tartós ápolást végzőknek nyugdíjemelés, civil törvényről lehet népszavazás, kisgyermekes munkavállaló utáni adókedvezmény

Tovább