AB: alaptörvény-ellenes a közmunkások diszkriminálása

2017-11-09

Megsemmisített a közfoglalkoztatottakra vonatkozó, álláspontja szerint diszkriminatív, a magánszférát szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 2017. november 7-én hozott határozatában.

Székely László ombudsman alkotmánybírósági eljárást kezdeményező indítványában a többi között azzal érvelt, hogy a hátrányos megkülönböztetéshez vezet, hogy a vizsgált törvény szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki nem tesz eleget a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségének. Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a jogállamiság követelményét a közfoglalkoztatottak más munkaviszonyban állókhoz képest hátrányos megkülönböztetése, az pedig a diszkrimináció tilalmába, az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, hogy ennek a megkülönböztetésnek nincs ésszerű, alkotmányos célja.

Az Ab a közfoglalkoztatási jogviszonyról megállapította, hogy egy atipikus munkaviszony, amely funkcióját illetően a szociális rendszerhez kapcsolódik, azaz a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontjában helyezkedik el, vagyis munkateljesítményhez kötött szociális ellátás.

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, diszkriminációt idéz-e elő az álláskeresők között, hogy a közfoglalkoztatottaknak a törvény munkavégzésen kívüli feltételeket is előír, vagyis megállapítható-e, hogy a szabályozás egy csoportot kedvezőtlen helyzetbe hoz. Az Ab határozata rögzíti, hogy a közfoglalkoztatottak többnyire a legkiszolgáltatottabb réteghez tartozó, nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberek. Kimondták, hogy nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresők körén belül kizárólag a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan különleges életvezetési szabályokat írjon elő a jogalkotó. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés.

Az Ab kiemelte, hogy nem lehet közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó életvezetési előírások. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) alpontját, valamint az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdését. A megsemmisítés a határozat Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napjától hatályos.
A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András fűzött különvéleményt.

Forrás:

Alkotmánybíróság

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások

Hírek

További tartalmak

Klímaegyezmény, erőfeszítések a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez

Tovább

2018-tól új igazolvány a taxisoknak

Tovább

Őstermelőknek is a NAV csinálja 2018-tól az adóbevallást

Tovább

Áfamentesség határemelés, közmunkások diszkriminálása, tartós ápolást végzőknek nyugdíjemelés, civil törvényről lehet népszavazás, kisgyermekes munkavállaló utáni adókedvezmény

Tovább