Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy a Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Mai cikkünk az AB döntését mutatja be.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a felperes tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása iránt indított pert az indítványozók, mint alperesek ellen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokon eljáró ítélőtábla ezt helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta. Perújítási eljárás lefolytatása eredményeként született egy közbenső ítélet, amely ellen az alperesek fellebbezéssel éltek. Az ítélőtábla a korábbi jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria a tárgyalást megtartotta, és a perújítási eljárásban 
hozott elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta. A Kúria ezt követően végzésében megállapította, hogy a közbenső ítélete hatálytalan, mert olyan bírói tanács hozta, amelynek egyik tagjával szemben kizáró ok állt fenn, ugyanis a bíró a perújítással érintett jogerős ítélet elleni korábbi felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet meghozatalában is részt vett. Ezt követően a Kúria meghozta második közbenső ítéletét. Az indítványozó azért kérte a támadott kúriai ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint a Kúria megsértette az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. A sérelem az által következett be, hogy az újabb felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem tartott tárgyalást, így az indítványozó nem tudta jogi álláspontját szóban előadni. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat részben megalapozottnak találta. Az Alkotmánybíróság megerősítette azon álláspontját, hogy önmagában a tárgyalás tartásának mellőzése – más eljárási vagy anyagi jogi alaptörvény-ellenesség hiányában – nem jelent alkotmányjogilag releváns alapjogi sérelmet. Jelen ügyben azonban a bizonyítékok felülmérlegelése a jogerős ítélet indokolásának megállapításait, jogi következtetéseit érintette. A felülvizsgálati kérelemről való döntés meghozatalához az alapeljárásban született döntések és iratok áttanulmányozására, azok értelmezésére volt szükség. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a felek szóbeli meghallgatása e tekintetben nem volt nélkülözhetetlenül szükséges, de az új, alkotmányjogi panasszal támadott ítélet oly fokban követi az első kúriai ítélet logikai felépítését és szövegezését, hogy nem alkalmas a befolyás-mentesség biztosításához. Az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a pártatlanság látszata csorbát szenvedett, ezért az Alkotmánybíróság a Kúria támadott ítéletét megsemmisítette.

Forrás:

Alkotmánybíróság

Szerk.: Pató Viktória Lilla