Vádbeszéd és vádirat az új Be-ben
Előző cikkünkben a védőbeszédekről szóltunk, mai cikkünkben a vádbeszédet ismertetjük a július 1-től hatályos új Büntetőeljárási törvény (továbbiakban: Be.) alapján.
Az ügyészség szerepét tekintve, több változás is tetten érhető az új büntetőeljárási törvényben. Az egyik a név, miszerint ügyész helyett a törvényben az ügyészség szerepel, a másik legfontosabb változás pedig a funkciómegosztás teljesebb érvényesülése, ahogy a törvény indokolása is írja, „a vád bizonyítása nem a bíróság feladata, a vádért egyértelműen a vádló viseli a felelősséget, ezért az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezések útján nem lesz számon kérhető, ha a vádló nem tett eleget a vád bizonyítására irányuló kötelezettségének”.
Változás továbbá, hogy a törvényes vád – mint fogalom – kikerült a törvényből, de tartalmának megfelelőit, a jogszabály szóhasználatával élve: törvényes elemeit az új Be. felsorolja. Hiányzik viszont az a feltétel, hogy a vádat az arra jogosult emelje.
A vádirat törvényes elemei:
- a vádlott azonosítása,
- a történeti tényállás,
- a minősítés és
- indítvány a jogkövetkezményekre (büntetésre, intézkedésre vagy kóros elmeállapot miatti felmentésre).
Az ügyészség a büntetés/intézkedés mértékére/tartamára alternatív módon tehet indítványt, vagyis arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismerné. A tényleges mértékre tett indítvány azonban a vádbeszédben továbbra sem lehetséges.
A vádirat egyéb részei
- a bizonyítási eszközök megjelölése,
- a tényállás és a büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványok,
- a hatáskörre és illetékességre vonatkozó jogszabályok,
- az ügyészség közlendői,
- az ügyészség további indítványai. (Ilyen lehet véleményem szerint pl. a kényszerintézkedés fenntartására irányuló indítvány.)
A bizonyítási indítványokról
Az ügyészség a bizonyítási indítványait a vádiratban és az előkészítő ülésen teheti meg, a tárgyaláson már nem, illetve csak korlátozottan, sőt szankció mellett. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a vádlott beismer és ezt a bíróság elfogadja, akkor már nem folytatható bizonyítás a vádirat megalapozottsága és a bűnösség kérdése vonatkozásában.
Az ügyészség feladata, miután benyújtotta a vádiratot, hogy biztosítsa a nyomozási iratok és a bizonyítási eszközök rendelkezésre állását, gondoskodjon a vádirat lefordításáról, valamint hogy tájékoztassa a terheltet, a védőt, a sértettet, a feljelentőt és a magánindítvány előterjesztőjét a vádemelésről. Szót kell ejtenünk azonban arról, hogy a bizonyítási eljárást keretek közé szorító rendelkezések az ügyészre is kötelezőek.
A vád ismertetése a tárgyaláson
Az új Be. szerint a vádló a tárgyaláson a vád lényegét ismerteti. A vád lényeges elemének tekinthető a vádlott azonosítása, a történeti tényállás összefoglalása, a bizonyítékok megjelölése, a bűncselekmény minősítése és az úgynevezett vádolási formula, azonban az új Be. taxatívan nem sorolja fel ezeket az elemeket. Abban az esetben pedig, ha a vádlott részleges beismerést tett, akkor a beismeréssel nem érintett vádirati részek lényegét fogja csak ismertetni az ügyészség a tárgyaláson.
Vádejtés
Az ügyészség az ügydöntő határozat meghozataláig ejtheti a vádat, de azt indokolnia kell. Ha a bizonyítás alapján arra a meggyőződésre jut, hogy
- a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, vagy
- azt nem a vádlott követte el, vagy
- a bűncselekmény nem közvádra üldözendő,
ejti a vádat, mely megnyitja a pótmagánvádló, illetve az utolsó helyen említett esetben a magánvádló fellépésének a lehetőségét.
Vádbeszéd
A perbeszédek esetében az új Be. szentesíti azt az ügyészség által folytatott gyakorlatot, miszerint a vádbeszéd írásban is benyújtható a bírósághoz, és ezt a védőbeszédre is kiterjeszti. Mivel az írásban benyújtott perbeszédet az „ellentétes” oldal is megkapja, így a tárgyaláson a perbeszéd lényegét kell csupán elmondani.
Az ügyészség vádbeszédében tehát nem tehet indítványt a büntetés tartamára, viszont a vádiratban és az előkészítő ülésen ezt megteheti. Ha a vádlott a bűnösségét előkészítő ülésen ismerte be, akkor az ügyész a terhére nem változtathatja meg a szankcióra tett korábbi indítványát.
A vádbeszédben az ügyész a vádlott felmentését a vád ejtéséhez hasonlóan indítványozza, az új Be.-ben taxatíve meghatározott esetekben. Ezek az alábbiak:
- nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy
- azt nem a vádlott követte el, vagy
- a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg.
Elmondható, hogy a vádejtés és a vádbeszéd szabályozásánál a jogalkotó egyfelől szentesítette a jogalkalmazói gyakorlatot, másfelől pedig részben törvényi erőre emelte a 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítást.
Az eljárások elhúzásának megakadályozása érdekében a Be. lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy korlátozza a felek jogait azzal, hogy az első alkalommal figyelmeztesse a perbeszédet mondót (a felszólalással élőt is), második alkalommal viszont meg is vonja tőlük a szót.
Forrás:
Jogászvilág
Netjogtár
Szerk.: Pató Viktória Lilla