Az Európai Unió által 2016-ban elfogadott kiberbiztonsági irányelveinek hazai jogba való ültetésének határideje két nap múlva lejár. Mai cikkünk az implementációval kapcsolatos fő tudnivalókat összegzi.

A 2016-ban elfogadott kiberbiztonsági irányelv teljes körű érvénybe lépése fordulópontot jelent az Európai Unió (EU) azon törekvéseiben, hogy a tagállamok fokozzák együttműködésüket az európai kiberbiztonsági politika érdekében, és összehangolják a reagálási képességük kialakítására tett erőfeszítéseiket. A tagállamoknak május 9-ig kell átültetniük az uniós irányelvet a nemzeti jogba.

Az irányelvnek három fő célja van:

• a nemzeti kiberbiztonsági képességek fejlesztése,
• az uniós szintű együttműködés kiépítése, valamint
• a kockázatkezelésnek és a biztonsági események jelentésének előmozdítása a kulcsfontosságú gazdasági szereplők, nevezetesen a gazdasági és társadalmi tevékenységek fenntartásához alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők (OES), valamint a digitális szolgáltatók (DSP-k) körében.

A kiberbiztonsági jogszabály a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész unióban egységesen magas szintjét biztosítja. Az unió kiberbiztonságának további erősítése érdekében az EU-nak állandó megbízatást kell adnia kiberbiztonsági ügynöksége, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára, és létre kell hoznia a kiberbiztonsági tanúsítás uniós keretét.

Annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok maradéktalanul átültessék a kiberbiztonsági irányelvet és fejlesszék képességeiket, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2020-ig 38 millió euró (mintegy 11,8 milliárd forint) összegű támogatást biztosít a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok és a kiberbiztonsági irányelv szerinti más érdekelt felek, például az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők és a digitális szolgáltatók támogatására.

Forrás:

MTI