Védő és terhelt hamis tanúzása
A régi Btk. szerint hamis tanúzást követ el az, aki büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat, de nem büntethető a büntetőügy terheltje. A védelemhez való jog, mint az Alaptörvényben biztosított alapvető jog gyakorlása miatt a védő elítélése alkotmányellenes.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles biztosítani, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, a büntetőeljárásban meghatározott módon védekezhessék. Az Alaptörvény XXVIII. Cikk (3) bekezdése szerint a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez, és a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
A Be. szerint a védő a terhelt jogait külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag a terheltet illetik. A terhelt törvényes védekezésének korlátja, hogy azzal bűncselekményt nem követhet el, mást bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat. A Be. egyértelműen rögzíti, hogy a védő a védelem ellátása során a törvényes eszközök felhasználására jogosult és köteles, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a terheltre vonatkozó törvényi korlátozások alól a védő sem élvez kivételt, azaz a védő sem követhet el bűncselekményt.
A terhelt védekezéséhez való ama jogából, hogy igazmondásra nem köteles, az is következik, hogy az általa szolgáltatott bizonyíték valótlan tartalma okán nem büntethető, ezért a régi Btk. büntethetőségét kizárja. A védekezéshez való jog nem teszi lehetővé más személy bűncselekményre történő felbujtását, ahogy más személy bűncselekmény elkövetésével történő hamis vádolását sem. A büntethetőséget kizáró rendelkezés ugyanakkor értelemszerűen a büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetésével vádolt, az eljárási jogokat gyakorló terheltre vonatkoztatható, míg a védőt ugyanez nem illeti meg.
Az a tény, hogy a büntetőeljárás során a védői tevékenység gyakorlása a tanúzás egyik akadályát képezi, úgyszintén nem igazolja azt az érvelést, hogy a védő az irányadó tényállásban írt módon megfenyegetett sértett valótlan tartalmú vallomását okiratba foglalja.
Forrás
