Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztéséről beszélt a Kúriában megrendezésre került „A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene” című Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete által szervezett szakmai konferencián. Mai cikkünk az elhangzottak a közigazgatási bíráskodás szempontjából lényegi elemeit tárgyalja.

Az Igazságügyi Minisztérium feladata, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság megteremtése révén jogalkotási javaslatot tegyen a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlenségének megteremtésére.

Az Alaptörvény most zajló hetedik módosításában a Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől.

Trócsányi László június 15-én munkabizottságot hozott létre a szakmai kérdések tisztázásra, melynek tagjai túlnyomórészt bírák - a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke -, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. A jövőben a Közigazgatási Felsőbíróság alatt működnének a közigazgatási bíróságok, munkaügyi szakágban célszerűnek tűnik, ha az alsóbb fokú bíróságok helyben, törvényszéki szinten maradnának. A munkabizottság vizsgálni fogja ezeket a kérdéseket, csakúgy mint az egyes ügycsoportok bírósági szintek közti elosztását és a joggyakorlat egységét. Az önálló közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerének megteremtése együtt jár a munkaügyi bíráskodás leválasztásával, ehhez meg kell találni a munkaügyi bíráskodás méltó helyét.
Ma még nincs eldöntve ki írja ki, és ki értékeli a közigazgatási bírói, és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, átjárhatósági feltételek, illetményrendszer.

Az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállításával meg kell teremteni annak elkülönült igazgatását is, ezzel egyfajta versengő modell fog kialakulni a bíróságok igazgatásában. Ehhez elengedhetetlen a rendes bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és az Országos Bírói Tanáccsal történő együttműködés. El kell eldönteni, hogy kapjon-e szerepet a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában az igazságügyi miniszter. Erről csak a bírói függetlenség szem előtt tartásával lehet gondolkodni. Az igazságügyi miniszter elsődlegesen kvázi gondnoki feladatokat lát el, költségvetési, épületgazdálkodási és egyéb kérdésekkel foglalkozik - mondta a miniszter.

 Darák Péter, a Kúria elnöke figyelmeztetett többek között az arányok fontosságára. Mint mondta, egészen más például, ha egy létező szervezet fogad be új tagokat, akiket képes a maga szervezeti kultúrájára megtanítani, mint ha egy teljesen új szervezet jön létre, melyet nagyrészt a bírói karon kívül szocializálódott szakemberekkel töltenek fel.
Handó Tünde, az OBH elnöke előadásában kiemelte: a jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják. Az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása egy történelmi adósság törlesztése és hatalmas lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és közigazgatási bírák a jövőben is lesznek.

Forrás:

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla