Rendszerüzenet

Az új ügyvédkódex és büntetőeljárási kódex elfogadása

Trócsányi László elmondta: mikor 2014-ben a kormány tagja lett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta a számára, hogy erősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Miután az előző ciklusban már megszülettek a nagy anyagi jogi kódexek - a Btk., Ptk. - ez a munka az eljárási törvények megalkotásával folytatódhatott. A parlament a polgári perrendtartás, a közigazgatási eljárásról, majd a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, és a héten a büntetőeljárási kódexet is megszavazta.

Trócsányi László kiemelte: a törvényelőkészítés során a szakmai és a politikai párbeszédre egyaránt törekedtek. Az új büntetőeljárási kódex kapcsán egyeztettek például a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, a Belügyminisztérium és az ügyvédi kamara vezetőjével, továbbá olyan civil szervezetekkel, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International, valamint a politikai pártokkal. A vitákat sikerült konszenzusos alapon lezárni, így a büntetőeljárási törvény nem ügyvéd-, nem ügyész és nem bíróbarát, hanem a különféle szempontok, érdekek összehangolását tűzi ki célul.

Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a konkrét bűncselekmények felderítésével, bizonyításával kapcsolatos titkos információgyűjtés szabályait is az eljárási törvény szabályozza. Hozzátette, hogy a leplezett eszközök használatának új szabályozása nem tér el lényegesen a korábbitól.

A parlament által a héten megszavazott és 2018. július 1-jén életbe lépő büntetőeljárási kódex újdonságai közül a miniszter kiemelte a sértettek fokozott védelmét, az új nyomozati modellt, melyben a felderítő és a vizsgálati szakasz az eddiginél határozottabban különül el, továbbá nő a tárgyalás előkészítésének jelentősége, annak érdekében, hogy a büntető per minél inkább egy előre látható, tervezhető mederben folyjon.

Szintén a héten elfogadott ügyvédi törvény kapcsán a miniszter azt emelte ki, hogy a perben eljáró jogtanácsosoknak ezentúl kötelező lesz a kamarai tagság, továbbá nagy hangsúlyt helyeznek a továbbképzésre.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón a hivatásrend életében kiemelkedő fontosságúnak nevezte az új ügyvédi törvényt, melynek sikerült összehangolnia az ügyfelek, az igazságszolgáltatás és az ügyvédek érdekeit. A törvény nyomán lesz egységes, országos ügyvédi nyilvántartás, és változik a fegyelmi jogkör, a megyei kamarák helyett első fokon regionális fegyelmi tanácsok járnak majd el - tette hozzá a kamara elnöke.

forrás:

MTI

 

szerk: Pató Viktória Lilla

Hozzászólások