Munkajog

Ügyvéd keresés a(z) Munkajog jogterületen:

A téma aktuális hírei

Bővül a bírósági ügyintézők által intézhető ügyek köre

Tovább

Sztrájkolnak az önkormányzati tisztviselők reggel 8- 10-ig

Tovább

Fogyatékossággal élők méltó bérezésére irányuló törvényjavaslat

Tovább

További tartalmak

Tudástár

Kihirdették az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt

Az Országgyűlés június 13-ai ülésnapján 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely jelentősen átalakítja az ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, tevékenység-gyakorlási feltételeit. A törvény címe is alapvető koncepcionális változásra utal, mivel nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is találhatunk újdonságot, egyrészt az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom hangsúlyozását, valamint az önképzés és kötelező továbbképzés előírását.

A törvény részletesen meghatározza az ügyvédi tevékenység fogalmát pozitív és negatív oldalról is, rögzíti továbbá az ügyvédi tevékenységet folytatók körét (ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó). Ennek kapcsán kell megemlíteni az egyik legfontosabb változást, miszerint az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosokat (jogi előadókat) integrálták az ügyvédi kamarákba. A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet munkaviszony keretei között, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, a munkáltatójának a kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv mint ügyfél számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenységek meghatározott körét jogosult a jogtanácsos folytatni, ezeket azonban kizárólag kamarai jogtanácsosként végezheti. A kamarai jogtanácsosi felvételi kérelmek 2017. október 1-jétől terjeszthetők elő, de a jogtanácsosokat legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszik kamarai nyilvántartásba. A további munkaügyeket érintő újításokról korábbi cikkünkben olvashat.

Újdonságokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze:

15 millió forintra emelkedik az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege, amely fokozatosan emelkedik 2023-ig.

– Az ügyvédnek lehetősége nyílik arra, hogy a területi kamara működési területén kívül ún. fiókirodát létesítsen.

– Az egyéni ügyvéd akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet köteles megbízni. A helyettes ügyvéd személyét, megbízását a kamarai nyilvántartásba való bejegyzés véget be kell jelenteni.

Pontosították az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek szabályozását, külön felsorolás rögzíti, hogy mely tevékenységek nem esnek korlátozás alá.

– Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit maga az ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.

Sikerdíj kikötése nem tilos, nem kikényszeríthető ki azonban bíróság előtt „az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj” annyiban, amennyiben, annak teljes összege az ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.

– Az ügyfél-azonosítás a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelező. Az ügyvéd a törvény erejénél fogva jogosulttá válik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton bizonyos adatok igénylésére.

– Azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.

– Részletesen szabályozza a törvény egyebek mellett a külföldi jogi tanácsadó és az ún. ügyvédasszisztens személyére, tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát kvázi adminisztratív ügyekben (meghatározott keretek között és kivételekkel).

– A törvény szabályozza az ügyvédi társulást és az ügyvédi irodaközösséget.

Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek hatályba, egyes rendelkezések ellenben már a kihirdetést követő nyolcadik napon (2017. június 29.), illetve 2017 októberétől, mások viszont csak 2018. július 1-jétől alkalmazhatók

2018. január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet is.

 

 

Forrás:

http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/az-im-teljesitette-jogalkotasi-feladatait

MTI

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/jogszabalyfigyelo-2017-25-het

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Alkalmi munkavállalás és egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak változása

Az idénymunka esetében nem kötelező a szerződést írásba foglalni, az szóban is megköthető. A foglalkoztatás bejelentése történhet akár telefonon, a 185-ös hívószámon, vagy elektronikusan a ’T1042E bejelentőlapon Ügyfélkapun át. A bejelentéshez csak a munkavállaló adóazonosítójára van szükség. A mezőgazdasági idénymunkának vannak időbeli korlátai, ugyanis legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapban összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb százhúsz naptári napig dolgozhat így a munkavállaló.

Az alkalmi munkavállalás kizáró okai a köztisztviselői státusz, valamint azokat a személyeket sem foglalkoztathatja munkáltató alkalmi munka formájában, akiknek köztartozása vagy adótartozása van. Nem csak a turisztikai és mezőgazdasági idénymunkára vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásból adódó pozitívumok, hanem –bár eltérő közteher fizetési kötelezettséggel- az alkalmi munkavállalókra és a filmipari statisztákra is alkalmazható ez a foglalkoztatási forma. Előbbiek esetén napi 1000 forintos közteher, utóbbiak esetén pedig napi 3000 forintos közteher fizetési kötelezettség teljesítésére köteles a munkáltató.

Forrás:

NGM

szerk: Pató Viktória Lilla

Ön ügyvéd? Szerkessze ezt a kategóriát!

Az Ügyvéd.hu ezen tematikus oldalának kezelésére a jogterületen jártas ügyvéd jelentkezését várjuk. A szerkesztőnek ingyenes prémium megjelenést biztosítunk az Ügyvéd.hu oldalalin és kiemelést az általa szerkesztett tevékenységi körben. Az info@ugyved.hu címen várjuk jelentkezését. 

Hírek

További tartalmak

Alkotmánybíróság: Egyházi 1%-ot valamennyi vallási közösségnek!

Tovább

Pénzmosás bejelentési eljárása

Tovább

Börtönviszonyok; Románia VS Magyarország

Tovább

Társaságiadó kedvezmény energiahatékonysági beruházásra

Tovább