Szilveszter éjszakáján több munkaidő szabály szempontjából fogós kérdés merül fel az ünnepnapon is dolgozók vonatkozásában. Mai cikkünk az ünnepnapi munkavállalási szabályokat gyűjti össze.

Több kérdést vethet fel, ha a munkavállaló még december 31-én éjszaka munkába áll, és január 1-jén reggel végez. Ilyenkor a munkanapja naptári éveken is áthúzódik. Ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató a naptári nap helyett egy egybefüggő 24 órás időszakot is tekinthet munkanapnak. Például, lehetséges, hogy egy munkanap este 22 órától másnap este 22 óráig tartson. Ezzel megoldható, hogy ne a műszak közepén változzanak a munkavégzésre vonatkozó szabályok amiatt, mert elkezdődik egy munkaszüneti nap. Például, a január 1-jei munkaszüneti nap december 31. 22 órától január 1-jén 22 óráig tarthat, és az ezen időszakban teljesített munkáért jár a 100%-os munkaszüneti napi pótlék. Az évnek azonban nincsen hasonló, a naptártól eltérő értelmezése, ami a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szempontjából is jelentőséghez juthat.

Hogy alakul az éves túlóra elszámolása?

A törvényi előírás, hogy a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, melyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Ennek arányos részével gazdálkodhat a munkáltató, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A 250 órás keret naptári évre értendő, nem vihető át a következő évre, akkor sem, ha az utolsó munkanap, vagy az aktuális munkaidőkeret átnyúlik a két naptári év között. Ennek csak a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnél, vagy a rendkívüli munkaidő egyik típusát jelentő ügyletnél van jelentősége. Például, ha a munkavállaló beosztása szerint december 31-én 23 órakor végezne, de ezután még egybefüggően három óra rendkívüli munkaidőt teljesít, akkor ebből egy óra az óévre, két óra viszont már a következő évre számolandó el a 250 órás maximum szempontjából.

A munkaidőkereten felüli túlórák, nem állapíthatók meg az aktuális keret lezárásáig. Például, a 2017. novembertől 2018. január végéig tartó munkaidőkeretben teljesített kereten felüli túlórákat a január végi zárás után kell elszámolni, és így már a 2018-as rendkívüli munkaidőbe számítanak bele a 250 órás szabály szempontjából.

Szintén éves kerete van a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak. Eszerint a munkáltató naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapig (vagy háromszázötvenkét óráig) foglalkoztathatja munkavállalóját a szerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Ha történetesen a munkavállaló december 31-én megkezdett, más munkahelyen teljesített műszakja áthúzódik január 1-jére, akkor az elszámolandó óraszámot is meg kell osztani a két év között.

Mi történik a pótszabadságokkal akkor, ha az év utolsó napján gyarapodik a család?

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után évente két munkanap pótszabadság jár. Ez akkor is így van, ha a gyermek történetesen december 31-én születik, ezért ekkor is további két nappal nő az adott évben kiadandó szabadság mennyisége. Természetesen nem lesz mód ezt a tárgyévben kiadni. A törvény szerint, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot, akkor azt az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Ezt a szabályt alapul véve, ilyenkor az újév első hatvan napjában kell kiadni ezt a két napot. A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy az év végén születendő gyermeke után a munkavállalót több szabadság illetné meg. A gyermek után járó pótszabadság ugyanis először a születés évében, legutoljára pedig abban az évben jár, amikor a gyermek betölti a tizenhatodik életévét. Így a szülőnek a gyermeke után 17 éven keresztül jár a pótszabadság, bármikor is legyen a születésnapja. A fenti esetben csupán annyi történik, hogy a munkavállaló a születés és az első születésnap betöltésének évében járó pótszabadságot ugyanabban az évben fogja igénybe venni.

Forrás:

https://jogaszvilag.hu/rovatok/cegvilag/szilveszteri-munkajogi-kerdesek2

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Jelentős adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással számolhatnak jövőre a bérbeadók. A hosszú távú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (például az airbnb-zők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót.

A hosszú távú ingatlan-bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

A szabályok betartása mellett szól a kedvező adóterhen kívül az is, hogy a bérlő és a bérbeadó jogait csak egy legális szerződés biztosíthatja maximálisan. A mérlegelésnél pedig az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárása során derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni.

A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre, a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint.

A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette meg, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a ’T101-es nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

Forrás:

Nemzetgazdasági Minisztérium

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Mai cikkünkben a T/17267. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot mutatjuk be, melynek tervezett hatályba léptetési ideje 2018. január 1.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény  (a továbbiakban: Kjtv.) hatályos jogi szabályozása különbséget tesz a közjegyzők illetékessége között aszerint, hogy a közjegyző a fővárosban vagy azon kívül működik-e. A fővárosban a közjegyzők a főváros teljes területén, azaz a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén működhetnek, míg a fővároson kívül a közjegyző illetékességi területe ahhoz a járásbírósághoz igazodik, amelynek területén a közjegyző székhellyel rendelkezik. A javaslat a főváros területén működő és a fővároson kívüli közjegyzők illetékességének szabályozásában megmutatkozó különbség feloldását szolgálja. A módosítás értelmében a közjegyző illetékességi területe annak a törvényszéknek az illetékességi területével egyezik meg, amelynél a közjegyzőnek a területi kamara által nyilvántartott székhelye található. Így a törvényjavaslatban foglalt szabályozás egységesíti a közjegyzők illetékességi területét: a közjegyzők működési körzete a törvényszékek illetékességi területéhez, a megyei szinthez kerül igazításra a járási tagoltság helyett. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző illetékességi területe annak a törvényszéknek az illetékességi területével egyezik meg, amelynek illetékességi területén a közjegyzőnek a területi kamara által nyilvántartott székhelye található.”

A javaslat igazodik a 2018. január 1-én hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, miszerint alapesetben a törvényszékhez tartoznak az ügyek és a járásbíróság hatásköre csak kivételként jelenik meg.

A javaslatban megfogalmazott illetékességi szabály a fővárosban működő közjegyzőkre vonatkozó jelenlegi szabályozás kivételét általánossá teszi, így a Budapesten működő közjegyzőre vonatkozó kivételes szabály fenntartása indokolatlanná vált, így hatályát veszti a Kjtv. a) 12. § (2) és (3) bekezdése, valamint b) 183. §-ában az „– a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl –” szövegrész. Az új szabályozás szerint szükségtelenné válik az illetékességi területre vonatkozó rendeletalkotás.

A Kjtv. 12. § (5) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.

Forrás:

Országgyűlés Hivatala/ Irományok

Szerk.: Pató Viktória Lilla

A Baleár-szigeteken akár 40 ezer eurós (12 millió forintos) büntetést is kaphat az az ingatlantulajdonos, aki társasházi lakását turisztikai céllal adja ki - ismertette a kedden életbe lépő új szabályozást Biel Barceló, a spanyol kormányzat turizmusért felelős tanácsosa Palma városában tartott sajtótájékoztatóján. Ezzel szemben a magyarországi rendszer sokkal megengedőbb a lakások szálláshelyként történő hasznosítása terén. Mai cikkünkben a magyar és a legfrissebb spanyol szabályozást hasonlítjuk össze, kitérve a magyar rendszer adózási szabályaira.

Valójában a társasházi lakások turisztikai célú kiadása már 2012 óta számít illegális tevékenységnek a Baleár- szigeteken, így azóta nem adtak ki erre szóló engedélyt a lakástulajdonosok számára, kizárólag házak esetében hagyták jóvá a turisztikai célú, rövidtávú bérbeadást.
Mivel az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, a bírság összegét most a korábbi ötszörösére emelték, és több ponton módosították a vonatkozó törvényt. Mostantól a bérleményeket hirdető szállásfoglaló online platformok, mint például az Airbnb vagy a HomeAway, továbbá az utazásszervezők és az utazási irodák is felelősséggel tartoznak, és akár 400 ezer eurós (121 millió forint) pénzbüntetést is kaphatnak, ha illegális szálláshelyeket hirdetnek. A Baleár-szigetek kormánya 15 napos határidőt szabott meg számukra, hogy eltávolítsák kínálatukból ezeket az ingatlanokat.
Az online platformokon hirdetett lakások a jövőben automatikusan illegálisnak minősülnek. A Baleár-szigeteken továbbá (Mallorca, Ibiza, Menorca, Formentera) a következő egy évben nem adnak ki új engedélyeket ingatlanok turisztikai célú felhasználására. Minden egyes sziget helyi vezetésének ennyi ideje van, hogy eldöntse, pontosan mely zónákban, milyen típusú és összesen mennyi ingatlan kiadását engedélyezi turistáknak. A tulajdonosok ezt követően kérelmezhetik majd működési engedélyük kiadását az illetékes hatóságoknál. A turisták számára a helyi kormányzat létrehoz egy mobiltelefonos applikációt, ahol ellenőrizhetik, hogy az általuk bérelni kívánt ingatlan rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.

A kormányzati intézkedés azért ennyire szigorú, mert jelenleg problémát okoz, hogy a lakásbérleti díjak a turisták miatt nagyon megemelkedtek, és a helyiek vagy azok, akik munka miatt költöznének a szigetekre nehezen találnak megfizethető otthont maguknak.

A magyarországi turisztikai célú ingatlan bérbeadás kapcsán mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy az ilyen célú hasznosítás nem tartozik az ingatlan bérbeadás fogalma alá, hanem szálláshely-szolgáltatásnak minősül, melyre az ingatlan bérbeadáshoz képest eltérő előírások érvényesülnek, mind a tevékenység folytatásának feltételeit, mind az adózást illetően. A korábban engedély köteles tevékenység 2016. január 1-jétől bejelentés kötelesnek minősül, mely azonban a gyakorlatban nem jelent érdemi változást. Mielőtt ilyen tevékenység folytatásába kezdenénk, első lépésként be kell azt jelenteni a szálláshely fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten kerületi önkormányzat) jegyzőjénél. A jegyző a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, és értesíti a különféle hatóságokat, így például az ÁNTSZ-t, aki ellenőrzi a szálláshely alapvető higiéniai és egyéb követelményeknek való megfelelését (pl. jogszabályban előírt törölköző, ágynemű biztosítása, vizesblokkok minimális felszereléseinek megléte, kávékonyha biztosítása, ágyak, szobák száma a lakás területének függvényében). Az önkormányzati nyilvántartásba vételt követően az adóhatóságok felé is be kell jelentkezni. A NAV-tól adószámot és – amennyiben európai uniós adóalanytól kívánunk szolgáltatást igénybe venni, így internetes szállásközvetítő oldalakon hirdetni a szállásunkat – közösségi adószámot kell kérni, illetve nyilatkozni kell a bejelentkezéssel egyidejűleg arról, hogy a tulajdonos hogyan szeretne eljárni az általános forgalmi adó, illetve személyi jövedelemadó kötelezettségek teljesítése kapcsán (kíván-e áfa alanyi adómentességet, illetve fizető-vendéglátók tételes átalányadózását választani). Szintén be kell jelentkezni a helyi önkormányzati adóhatóságnál az idegenforgalmi adó és – ha az érintett helyi önkormányzat megállapít ilyet az ingatlan üzleti célú hasznosítása vagy annak nem állandó lakosként való használata esetére – építményadó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében.

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység pénztárgépköteles tevékenységnek minősül, ilyen tevékenységet folytató magánszemélyek kötelesek pénztárgépet beszerezni vagy a NAV-nál az erre a célra szolgáló nyomtatványon bejelenteni, hogy pénztárgép használata helyett minden esetben számlát állítanak ki. Utóbbi választása esetén havonta kell adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé az előző hónapban kiállított számlák adattartalmáról. Amennyiben internetes szállásközvetítők útján hirdetik a lakást, és azok jutalékot számítanak fel, úgy részükre meg kell adni a közösségi adószámot, és az általuk kiállított jutalék számla alapján -mint közösségen belül igénybevett szolgáltatás után- kell megfizetni a 27 %-os általános forgalmi adót. Ehhez kapcsolódóan havi áfa bevallást és úgynevezett összesítő bevallást is kell adni minden hónapban az adóhatóság részére.

A magánszemély által folytatott szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem főszabályként önálló tevékenységből származó jövedelem, mely után 15 % személyi jövedelemadót és 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmet a bevételből a tételesen kimutatott, a tevékenységhez kapcsolódó és a törvény által elismert költségek vagy 10 % költséghányad figyelembe vételével kell megállapítani. Ha a magánszemély a tevékenységet a tulajdonban vagy haszonélvezet alatt álló – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja, választhatja a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadója szerinti adózás is. Ez azt jelenti, hogy évente szobánként 32 ezer forint személyi jövedelemadót, továbbá ezen összeg 20 %-ának megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Fizető-vendéglátó tevékenységről akkor beszélhetünk, ha ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra biztosítanak szállást.

Forrás:

http://www.dailymail.co.uk/wires/reuters/article-4772024/Spains-Balearic-Islands-fine-illegal-tourist-rentals.html

https://adozasitanacsadas.hu/hir/541/lakas-kiadas-szabalyosan-rovidtavra-turisztikai-celra

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Minden olyan jogügylet során, ahol a kérelem jogváltozás bejegyzésére irányul, kérje ügyvéd segítségét. Ezekben az esetekben a jogi képviselet kötelező és ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges a bejegyzéshez. Az adásvételi előszerződés még nem szolgál jogváltozás bejegyzésének alapjául, így annak alkalmával még nem kötelező az ügyvéd, de javasolt már ennek alkalmával bevonni a képviselőt az ügyletbe, aki elektronikus úton lekéri és ellenőrzi a tulajdoni lapot és tanácsot ad az előszerződés tartalmára vonatkozóan, vagy akár meg is szerkeszti azt. A későbbi jogvita esélye így minimálisra csökkenthető.

Az ingatlan adásvételi előszerződést írásba kell foglalni. A felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és ennek határideje rögzítésén túl megállapítják e később megkötendő szerződés lényeges feltételeit is. Ilyenek tipikusan a vételár mértéke, megfizetésének módja (önerőből, hitelből) és határideje, a birtokbaadás tervezett időpontja és minden olyan lényeges feltétel, amelyet bármelyik fél fontosnak tekint. Rendszerint foglaló fizetésével is megerősítik a felek a szerződésben foglalt kötelezettségvállalásaikat. Ha valamelyik fél később mégis elzárkózna a szerződéskötéstől, a bíróság a rögzített feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. 
A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené. Ugyancsak bizonyítania kell, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható és a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, illetve az nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetése valamely kötelezettségvállalás megerősítéseként történik és ez a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

 A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.