Cég és gazdasági jog

Ügyvéd keresés a(z) Társasági jog jogterületen:

A téma aktuális hírei

Építési termékek építménybe tervezése, teljesítmény igazolás

Tovább

Szakmai felelősségbiztosítási kötelezettség a szakembereknek

Tovább

Panaszbejelentés az Interactive Ltd. károsultjainak

Tovább

Szigorúbb feltételek a pénzügyi közvetítői képzéseken és vizsgákon, e-vizsgázás bevezetése

Tovább

Az ingyenes nyelvvizsga kritériumai (2018-)

Tovább

További tartalmak

Tudástár

Jogi alliteráció; alapítvány alapítás

Az alapítványok olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek a civil életben fontos szerepet töltenek be. A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) még akként rendelkezett, hogy alapítványt tartós közérdekű célra lehet létrehozni, a jelenlegi Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) ilyen kikötést már nem tartalmaz. Így az alapítvány nem más, mint az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.

Valamennyi alapítvány létrehozásában a legfontosabb szerepe az alapítónak van, a Ptk. értelmében ugyanis az alapító, az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A cél vonatkozásában látni kell, hogy bár a Ptk. nem tartotta meg a tartós közérdekű cél kikötést, alapítvány továbbra sem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ez a megkötés adódik az alapítványok civil szervezet jellegéből, ugyanakkor kellő rugalmassággal biztosítja azt is, hogy tevékenységükkel összefüggésben létezésük és működésük anyagi alapja garantált legyen az alapító által juttatott vagyonon felül is.

Alapító egyaránt lehet természetes személy és jogi személy, alapítvány kivételével, hiszen alapítvány nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. Egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy gazdasági társaságok a működésükhöz kapcsolódóan, elsősorban valamilyen szociális cél szolgálatára alapítványokat hoznak létre, mely fontos szerepet tölt be társadalmi felelősségvállalásukban. Több személy együttesen is létesíthet alapítványt, ilyen esetben pedig az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. A szabályozás arra is lehetőséget kínál, hogy utóbb vegyünk részt valamely alapítvány tevékenységében, hiszen nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására is jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja. Amennyiben az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette, az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító át is ruházhatja.

A fentiekből is látható rugalmasság mellett természetesen az alapító lehetőségeinek korlátjait is rögzítik a vonatkozó jogszabályok. Így például, néhány fontosabb területet említve, bár az alapító okirat módosításának joga az alapítót illeti meg, semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Hasonlóképpen, az alapítvány működésének anyagi alapját kívánja biztosítani a jogalkotó, amikor rögzíti, hogy semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. Ugyancsak kimondja a szabályozás, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ily módon biztosított tehát, hogy az alapítvány létrehozását követően, az alapító, adott esetben meggondolva magát, ne tudja elvonni az alapítvány anyagi létalapját.

Az alapítvány működésének kontinuitását az rendelkezés biztosítja, hogy ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

 

Forrás:

http://www.barkassygrunfeld.com/hirek/2017/hogyan-hozhatunk-l%C3%A9tre-alap%C3%ADtv%C3%A1nyt

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Viszlát perkapu!- a cégkapu regisztráció rejtelmei

A Cégkapu egy központi szolgáltatás, mely azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen tegyék meg. Minden cég 2017. augusztus 30-ig köteles regisztrálni, a cégkapu használata pedig 2018. január 01-től válik kötelezővé. A gazdálkodó szervezetek, így a bt-k, kkt-k, kft-k, nyrt-k és zrt-k, valamint az egyéni cégek, alapítványok, egyesületek, a kötelezettek cégkapu létrehozására. Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el. Mindazonáltal egyéni vállalkozók nem nyithatnak cégkaput.

A cégkapu létrehozásához szükséges, hogy a társaság (legalább egy) ügyvezetője rendelkezzen ügyfélkapuval. Amennyiben ilyennel, a tagok közül senki sem rendelkezik, első lépésben el kell végezni a személyes ügyfélkapu regisztrációt, melyhez az bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten ügyfélkapus azonosítót szükséges létrehozni. Az azonosító létrehozásához e-mail cím, személyi igazolvány, illetve adókártya szükséges. A regisztráció során a hivatalban egy felhasználónevet és az email címet kell megadni, melyre egy ideiglenes jelszót küldenek, amit az első belépéskor meg kell változtatni. A hivatalban kapott felhasználónév, a módosított jelszó és az email cím birtokában lehet megkezdeni a cégkapu regisztrációt.

A cégkapu regisztrációhoz elsősorban elő kell készíteni az ügyfélkapus felhasználói nevet és jelszót, a szervezet adószámát, illetve a cégkapu email címét, majd megkezdődhet a regisztráció. Minden ügyvédi praxis esetén regisztrálni kell a cégkapura, hiszen a perkaput ez az új felület váltja fel, így nem a személyes ügyfélkapun keresztül kerülnek közlésre a jövőben az ügyvédi peres értesítések.  Fontos szem előtt tartani, hogy ügyvédi cégkapu létesítés esetén szükség van a kamara által elektronikus iratként kiadott (vagy szkennelt), irodára vagy az ügyvédre vonatkozó kamarai bejegyző végzésre, illetve ha iroda esetén az előbbiek mindezt nem tartalmazzák hatályosan, akkor a képviseleti jogot igazoló más irat, pl. aláírási címpéldány vagy kamarai igazolás arról, hogy az iroda a kamarai nyilvántartásban létezik. A kamarai igazolást az elektronikus ügyintézési felületen az „Igazolások” menüpont alatt lehet igényelni.

Ezt követően a rendszer a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületre irányít át, ahol kiválasztható, hogy a regisztráció során melyik módszerrel kívánja az ügyfél azonosítani magát, itt érdemes az „Ügyfélkapu” azonosítási módot választani. A következő lépésben a rendszer visszairányít a Cégkapu regisztrációs felületére, ahol az általános szerződési feltételek elfogadása után a “Cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet” feliratra kell kattintani. Az előugró ablakban be kell jelölni a cégképviseleti jogosultság meglétét, valamint hozzájárulást kell adni ennek ellenőrzéséhez. Ezután meg kell adni a képviselt cég adószámát, valamint a használni kívánt cégkapus email címet. A regisztrációs eljárás következő lépéseként a rendszer a „cégkapu megbízott” személy adatait mutatja, vagyis annak a személyét, aki ennek a speciális tárhelynek az adminisztratív kezelője, a működtetési felelőse. Ugyanezen felületen történik meg a cégkapu email címének a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) rendszerbe történő bejegyzésének jóváhagyása is. Sikeres regisztrációt követően a rendszer egy azonosító számot generál és arról visszaigazolást küld a cégkapus email címre. Elképzelhető, hogy rendszerhiba jelentkezik, ilyen esetben javasolt kilépni, majd 5-10 perc múlva megismételni a műveleteket.

Az újonnan alakult gazdálkodó szervezetek a nyilvántartásba vételüket vagy (a nyilvántartásba vételre nem kötelezetteknek) létrehozásukat követő nyolc napon belül kötelesek cégkapus regisztrációt tenni, ám erre a nyilvántartásba vétel előtt is joguk nyílik. 2017. december 31-ig nem számíthat szankcióra a bejelentési kötelezettségét időben nem teljesítő gazdálkodó, azonban a türelmi idő lejárta után a mulasztó cégeknek hatósági ellenőrzésre és felügyeleti eljárásra is számítaniuk kell.

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hírek

További tartalmak

Járattörlés, a légiutasok jogai

Tovább

Építési termékek építménybe tervezése, teljesítmény igazolás

Tovább

Új Pp: Okirat-tanúzás csak kézírással

Tovább

Törvényjavaslat a pedagógusok fizetésemeléséről

Tovább