Cég és gazdasági jog

Ügyvéd keresés a(z) Társasági jog jogterületen:

A téma aktuális hírei

December 20-ig dönteni kell az EVÁ-ról

Tovább

Érdemes 2018-tól kivára váltani

Tovább

December 20-ig kell eleget tenni az adófeltöltési kötelezettségnek

Tovább

Lakásvásárlás költségeinek csökkentése, illetékkedvezmény lakásvásárláskor

Tovább

2019-től 12 millióra nőhet az alanyi adómentesség értékhatára

Tovább

További tartalmak

Tudástár

December 20-ig dönteni kell az EVÁ-ról

2017. december 1-je és december 20-a között választhatják 2018-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) az újonnan bejelentkező adózók. Azoknak, akik idén az eva szerint adóztak, és ezen jövőre sem változtatnak, nem kell újra bejelentkezniük.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá bejelentkezni, illetve az alól kijelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lehet, egyéni vállalkozó esetében a 17T103, társas vállalkozás esetében a 17T203 számú adatbejelentő lapon. Az adatlapok 2017. december 1–jétől letölthetők a NAV honlapjáról (http://www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Egyszerű keresés/Összetett keresés), illetve papír alapon is hozzáférhetők a NAV ügyfélszolgálatain. A nyomtatványok ügyfélkapun keresztül elektronikusan, postai úton, illetve az ügyfélszolgálatokon személyesen is benyújthatók. Postai úton történő benyújtás esetén a postára adásnak kell december 20-ig megtörténnie.

Az eva szerinti adózást többek között egyéni vállalkozók, egyéni cégek, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, ügyvédi irodák és közkereseti társaságok választhatják december 20-ig. A bejelentkezés ugyanezen időpontig írásban visszavonható. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Ugyancsak 2017. december 20-ig, és szintén a 17T103, illetve a 17T203 számú adatbejelentő lapon lehet kijelentkezni az Eva törvény hatálya alól. Azoknak kötelező kijelentkezni, akik december 20-án nem felelnek meg az eva feltételeinek, például, ha ebben az időpontban adótartozásuk van.

Az egyéni vállalkozók a 2018-as első járulékbevallásban nyilatkozhatnak arról is, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokhoz a járulékokat a minimálbér másfélszerese feletti járulékalap után fizetik meg. Az eva alanyiság megszűnése esetén, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő adózóknak lehetőségük van a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság, valamint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választására is.

A NAV a bejelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a kijelentkezésről értesíti az adózókat.

 

Forrás:

MTI

NAV

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

 

Érdemes 2018-tól kivára váltani

Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. A közlemény részleteit tartalmazza mai cikkünk.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában, azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, az ügyfélkapun keresztül kapnak az erről szóló személyes tájékoztatást. A rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban.

Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának.

A kivára év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben a kiva-kalkulátorral kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal.

Azoknak a cégeknek is érdemes használniuk a kalkulátort, amelyek nem kapnak tájékoztatást, mert a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, illetve változhattak a körülmények. Így például, ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg. A kiva ugyanis a társasági adó mellett kiváltja a munkabért terhelő a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.

 

Forrás:

MTI

Nemzetgazdasági Minisztérium

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

December 20-ig kell eleget tenni az adófeltöltési kötelezettségnek

Azoknak az adózó cégeknek, amelyeknél a naptári évvel megegyezik az üzleti év, december 20-ig kell kiegészíteniük és bevallaniuk többek között a társasági adó, az innovációs járulék, valamint a helyi iparűzési adó előlegét is.

Az érintett cégeknek a társasági adóelőleget és az innovációsjárulék-előleget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, míg a helyi iparűzési adóelőleget a helyi önkormányzatok felé a december 20-ig be is kell fizetniük. A feltöltésre kötelezettek számára a nullás adótartalmú bevallás beadása is kötelező.

A társasági adóelőleg és a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítését többek között nem kell végrehajtaniuk azoknak az adózóknak, melyeknek árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, illetve amelyek közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány formában működnek. Emellett a mentesség él az előtársasági időszakban, illetve megszűnéskor is. Az innovációs járulék feltöltésének kötelezettségére azonban a fenti mentességek nem vonatkoznak.

Amennyiben az adóelőleg-kiegészítés átutalása december 20-ig nem történik meg, az adóhatóság az adóhiány után 20 százalékos mulasztási bírságot ró ki. Az adóhiányt ebben az esetben a megfizetett adóelőlegek és a tárgyévi adó 90 százalékának különbözete jelenti.

A társasági adó feltöltése során célszerű kihasználni az adófelajánlásban rejlő lehetőségeket is. Amennyiben az adózó még a feltöltés december 20-i határidejéig rendelkezik idei tao-felajánlásáról, a kapcsolódó adójóváírás mértéke 2,5 helyett 7,5 százalékos mértékű lesz.

 

Forrás:

MTI

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

2019-től 12 millióra nőhet az alanyi adómentesség értékhatára

2019-től várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. A tervezett változás ugyan nem közvetlenül a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait érinti, hatása azonban mégis a katás adózási formát választók körében lesz a legerősebb. Az alanyi adómentes adózási forma legfontosabb ismérve, hogy az adózó áfamentesen állíthat ki számlát. Míg 2017 előtt 6 millió forintos árbevételig vehették igénybe a vállalkozások az alanyi adómentesség lehetőségét, addig 2017-től már 8 millióig, 2019. január elsejétől pedig 12 millió forintra nőhet az értékhatár, amennyiben a kormány deregulációs indítványának helyt ad az Európai Unió.

Bár a kata árbevételi plafonját 2017-ben 12 millió forintra emelte a törvényhozás, az elsősorban magánszemély ügyfélkörrel rendelkező katások részére a 8 millió forintos alanyi adómentes árbevételi határ maradt mértékadó. E felett az összeghatár felett 2017-ben még 27 százalék áfa terheli a szolgáltatási díjat. A tervezett változás bevezetése esetén azonban 2019-től a kata és az alanyi adómentesség értékhatára egybe fog esni.

Ez a lehetőség azoknak a mikro- és kisvállalkozóknak kedvez leginkább, akik a kata szerint adóznak, és akiknek ügyfélköre főleg magánszemélyekből áll. Míg ugyanis egy céges ügyfél visszaigényelheti vagy levonhatja az áfa összegét, addig egy magánszemély ügyfél nem tudja ilyen módon elszámolni ezeket az összegeket.

 

Forrás:

MTI

FairConto Zrt.

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Kisgyermekes munkavállaló után adókedvezmény jár a cégeknek

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény értelmében akár 282 ezer forintnyi közterhet is megtakaríthatnak évente a cégek a kisgyermekes munkavállalók után járó adókedvezménnyel, amelyet Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint jelenleg körülbelül 60 ezer kisgyermekes foglalkoztatott után nem érvényesítenek.

A törvény gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény fejezetének 462/D. § értelmében anyasági ellátás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően a munkáltató adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

Az a vállalkozás, amelyik anyasági ellátásban (gyed, gyes, gyet) részesülő, vagy korábban részesült kismamát vagy kispapát alkalmaz, a foglalkoztatás első két évében 23 500 forintot, a foglalkoztatás harmadik évében 11 000 forintot spórolhat havonta. Három- vagy többgyermekes munkavállalónál a kedvezmény öt évig vehető igénybe, az első három évben 23 500 forinttal az utolsó két évben 11 000 forinttal kevesebb közterhet kell fizetnie a munkáltatónak az államkasszába.

A kedvezmény igénybevételéhez egy igazolásszükséges, amelyet a munkavállaló kérelmére a járási kormányhivatal, a fővárosban a kerületi kormányhivatal állít ki. a törvényi rendelkezés szerint pontosabban a kedvezmény igénybevételéhez szükséges anyasági ellátásra jogosultságot igazoló dokumentumokat az alábbi szerveknél lehet beszerezni:

·         egészségbiztosítási szerv,

·         társadalombiztosítási kifizetőhely,

·         családtámogatási feladatokat ellátó hatóság,

·         családtámogatási kifizetőhely,

·         illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

A szervek a munkavállaló kérelmére állítják ki az igazolásokat.

A vállalkozó havi adó- és járulékbevallásban tudja érvényesíteni a közteher-kedvezményt.

Míg az adókedvezményt biztosító munkahelyvédelmi akció a kisgyermekesek foglalkoztatását, addig a kormány egy másik intézkedésével azokat a szülőket segíti, akik három évesnél kisebb gyermekükről gondoskodnak a munka mellett. Az úgynevezett gyed extra biztosítja, hogy a gyed folyósítása mellett is lehessen korlátlanul munkát végezni anélkül, hogy a jogosult az ellátástól elessen. Ennek megfelelően, ha a bérszámfejtőnek feltűnik, hogy van gyed extrában részesülő munkavállaló, érdemes megnéznie, hogy a cég az adókedvezményeket igénybe veszi-e utána.

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a (3) bekezdés alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a (3) bekezdés alapján 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

 

Forrás:

NGM

netjogtár

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

 

 

 

Uniós vámjog végrehajtása, kétszintűvé válik a vámigazgatás szabályozása

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló T/17991. számú törvényjavaslatot. Az indokolás szerint a vámigazgatási eljárás során jelenleg a legtöbb eljárásjogi kérdésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazzák, ezt azonban 2018. január 1-től hatályon kívül helyezik, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe. Tehát mivel a vámigazgatási eljárás nem tartozik a 2018. január 1-től hatályba lépő ÁKR hatálya alá, ezért az e területen alkalmazandó eljárási szabályokat át kell ültetni a Vámtörvénybe. Ezzel a jelenlegi hármas szintű tagolás (uniós rendeletek - Vámtörvény - Ket.) kétszintűvé válna.

A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, a tagállamok nemzeti szabálya az uniós jog nemzeti végrehajtását és a jogalkalmazást segítő értelmezését szolgálja. A törvényjavaslat megfogalmazza azokat az eljárási alapelveket, illetve általános eljárásjogi szabályokat, amelyeket a vámhatóságnak az eljárása során figyelembe kell vennie. A vámigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy az ügyfél tudomást szerezzen jogairól és kötelezettségeiről, jogaik gyakorlása biztosított legyen. Általános elv, hogy a rosszhiszeműség bizonyítása a vámhatóságot terheli.

A törvényjavaslat tartalmazza a lefoglalás részletes szabályait így azt is, hogy ki viseli a költségeket, és mely esetekben kell a lefoglalást megszüntetni. Bizonyos esetekben (például gyorsan romló áruk) a lefoglalás után haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a vámhatóságnak. A javasalt kitér arra is, hogy mikor kell a lefoglalt árut, tárgyat, eszközt elkobozni - ez esetben a lefoglalt dolog tulajdonjoga az államra száll át -, és azt is, mikor nem kerülhet sor elkobzásra (például, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, illetve, ha az elkobzás méltánytalan vagy aránytalan lenne). Kiemelendő, hogy a lefoglaláskor minden esetben a vámhatóságnak biztosítania kell, az eljárása során birtokába került védett adatok, a vámtitok megfelelő védelmét. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy az ügyfél kérelmezhesse vagy a vámhatóság hivatalból elrendelhesse az adatok zárt kezelését.

A vámjogi szankciók tekintetében a Vámkódex csupán a szankciók fajtáit határozza meg, egyébként azok alkalmazását nemzeti hatáskörbe utalja. A vámhiányt okozó jogsértések esetén alapesetben a vámhiány 50 százaléka a bírság, a vámhiányt nem okozó jogsértések esetében különböző szankciómértékeket alkalmaznak. A jogkövető magatartást tanúsító nyilatkozattevőknek kedvezményt biztosítanának.

A törvényjavaslat nevesíti az egyes jogorvoslati fajtákat, és meghatározza, hogy mely jogorvoslati fajta indulhat kérelemre, illetőleg hivatalból vagy mindkettő alapján, továbbá, hogy melyek azok a végzésformák, melyek ellen önálló fellebbezésnek van helye. Felsorolja azon végzés formájában hozott döntéseket is, amelyek ellen a fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

A javaslat egyebek mellett szabályozza a semmisség jogintézményét, ami szerint a vámhatóság határozatát a Vámkódexben foglaltakon túl meg kell semmisíteni vagy meg kell változtatni, feltéve, hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva még nem telt el három év. A kötelezettséget, joghátrányt megállapító döntés esetén a megsemmisítésre nyitva álló határidő öt évre emelkedik, míg időkorlát nélkül semmisíthető meg az a hatósági döntés, aminek tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az jóhiszeműen szerzett jogot nem érint.

Egyebek mellett átdolgozták a vámjogi képviselet szabályait is. Eddig bizonyos esetekben a Ket. rendelkezéseit is alkalmazták a vámigazgatási eljárások során. Az átdolgozott szabályok szerint a vámigazgatási eljárásokban a vámjogi képviseletet kizárólag a benyújtott törvényjavaslatban meghatározott formában, eseti vagy állandó jelleggel lehet gyakorolni, amelynek során meg kell határozni a képviselet közvetlen vagy közvetett típusát.

Felülvizsgálták a vámellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jövőben a vámellenőrzésből kivennék az áruátengedést követő ellenőrzést. A vámellenőrzés és az áruátengedést követő ellenőrzés is önálló hivatalból indult eljárás lesz, amelyek a vámhatóság általi értesítéssel kezdődnek és zárulnak. A vámellenőrzés időtartama radikálisan (270 nappal) csökken, az áruátengedést követő ellenőrzés időtartama 90 nappal rövidül.

A javaslat szerint a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység kapcsán az engedélykérelmet már nem a vámhatóságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani, aki a feltételek vizsgálatát követően nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.

Az Országgyűlés Hivatalának infójegyzetében további leírások olvashatók a törvényjavaslatról és az uniós vámpolitikáról.

 

Forrás:

MTI

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Ingyenes cégbejegyzés a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek

Mai cikkünkben a T/17315. számú az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot dolgozzuk fel.

A törvényjavaslatot szeptember 12-én nyújtották be, mely alapvetően két törvény módosítását célozza. A javaslat a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet beemelné azon cégek sorába, amelyek bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes, így lenne ingyenes a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbejegyzése. Az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény alapján 2017. július 1-jétől törvényben meghatározott személyek közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapíthatnak. Ettől kezdve a lehetőséggel élni kívánó nyugdíjasok közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapíthatnak, ám az alapításkor a cégbejegyzési eljárás során 100 000 Ft cégbejegyzésre irányuló eljárási illetéket kötelesek fizetni. Az 1990. évi XCIII. illetékekről szóló törvény (Itv.) 45. § (1a) bekezdése szerint a szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes, ezért a törvényjavaslat a listát kibővítené a közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárásra is. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása jogtechnikai szempontok miatt szükséges, nyugdíjas szövetkezet kifejezést felváltja a közérdekű nyugdíjas szövetkezet szövegrész.

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Jogi alliteráció; alapítvány alapítás

Az alapítványok olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek a civil életben fontos szerepet töltenek be. A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) még akként rendelkezett, hogy alapítványt tartós közérdekű célra lehet létrehozni, a jelenlegi Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) ilyen kikötést már nem tartalmaz. Így az alapítvány nem más, mint az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.

Valamennyi alapítvány létrehozásában a legfontosabb szerepe az alapítónak van, a Ptk. értelmében ugyanis az alapító, az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A cél vonatkozásában látni kell, hogy bár a Ptk. nem tartotta meg a tartós közérdekű cél kikötést, alapítvány továbbra sem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ez a megkötés adódik az alapítványok civil szervezet jellegéből, ugyanakkor kellő rugalmassággal biztosítja azt is, hogy tevékenységükkel összefüggésben létezésük és működésük anyagi alapja garantált legyen az alapító által juttatott vagyonon felül is.

Alapító egyaránt lehet természetes személy és jogi személy, alapítvány kivételével, hiszen alapítvány nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. Egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy gazdasági társaságok a működésükhöz kapcsolódóan, elsősorban valamilyen szociális cél szolgálatára alapítványokat hoznak létre, mely fontos szerepet tölt be társadalmi felelősségvállalásukban. Több személy együttesen is létesíthet alapítványt, ilyen esetben pedig az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. A szabályozás arra is lehetőséget kínál, hogy utóbb vegyünk részt valamely alapítvány tevékenységében, hiszen nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására is jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja. Amennyiben az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette, az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító át is ruházhatja.

A fentiekből is látható rugalmasság mellett természetesen az alapító lehetőségeinek korlátjait is rögzítik a vonatkozó jogszabályok. Így például, néhány fontosabb területet említve, bár az alapító okirat módosításának joga az alapítót illeti meg, semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Hasonlóképpen, az alapítvány működésének anyagi alapját kívánja biztosítani a jogalkotó, amikor rögzíti, hogy semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. Ugyancsak kimondja a szabályozás, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ily módon biztosított tehát, hogy az alapítvány létrehozását követően, az alapító, adott esetben meggondolva magát, ne tudja elvonni az alapítvány anyagi létalapját.

Az alapítvány működésének kontinuitását az rendelkezés biztosítja, hogy ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

 

Forrás:

http://www.barkassygrunfeld.com/hirek/2017/hogyan-hozhatunk-l%C3%A9tre-alap%C3%ADtv%C3%A1nyt

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Viszlát perkapu!- a cégkapu regisztráció rejtelmei

A Cégkapu egy központi szolgáltatás, mely azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen tegyék meg. Minden cég 2017. augusztus 30-ig köteles regisztrálni, a cégkapu használata pedig 2018. január 01-től válik kötelezővé. A gazdálkodó szervezetek, így a bt-k, kkt-k, kft-k, nyrt-k és zrt-k, valamint az egyéni cégek, alapítványok, egyesületek, a kötelezettek cégkapu létrehozására. Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el. Mindazonáltal egyéni vállalkozók nem nyithatnak cégkaput.

A cégkapu létrehozásához szükséges, hogy a társaság (legalább egy) ügyvezetője rendelkezzen ügyfélkapuval. Amennyiben ilyennel, a tagok közül senki sem rendelkezik, első lépésben el kell végezni a személyes ügyfélkapu regisztrációt, melyhez az bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten ügyfélkapus azonosítót szükséges létrehozni. Az azonosító létrehozásához e-mail cím, személyi igazolvány, illetve adókártya szükséges. A regisztráció során a hivatalban egy felhasználónevet és az email címet kell megadni, melyre egy ideiglenes jelszót küldenek, amit az első belépéskor meg kell változtatni. A hivatalban kapott felhasználónév, a módosított jelszó és az email cím birtokában lehet megkezdeni a cégkapu regisztrációt.

A cégkapu regisztrációhoz elsősorban elő kell készíteni az ügyfélkapus felhasználói nevet és jelszót, a szervezet adószámát, illetve a cégkapu email címét, majd megkezdődhet a regisztráció. Minden ügyvédi praxis esetén regisztrálni kell a cégkapura, hiszen a perkaput ez az új felület váltja fel, így nem a személyes ügyfélkapun keresztül kerülnek közlésre a jövőben az ügyvédi peres értesítések.  Fontos szem előtt tartani, hogy ügyvédi cégkapu létesítés esetén szükség van a kamara által elektronikus iratként kiadott (vagy szkennelt), irodára vagy az ügyvédre vonatkozó kamarai bejegyző végzésre, illetve ha iroda esetén az előbbiek mindezt nem tartalmazzák hatályosan, akkor a képviseleti jogot igazoló más irat, pl. aláírási címpéldány vagy kamarai igazolás arról, hogy az iroda a kamarai nyilvántartásban létezik. A kamarai igazolást az elektronikus ügyintézési felületen az „Igazolások” menüpont alatt lehet igényelni.

Ezt követően a rendszer a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületre irányít át, ahol kiválasztható, hogy a regisztráció során melyik módszerrel kívánja az ügyfél azonosítani magát, itt érdemes az „Ügyfélkapu” azonosítási módot választani. A következő lépésben a rendszer visszairányít a Cégkapu regisztrációs felületére, ahol az általános szerződési feltételek elfogadása után a “Cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet” feliratra kell kattintani. Az előugró ablakban be kell jelölni a cégképviseleti jogosultság meglétét, valamint hozzájárulást kell adni ennek ellenőrzéséhez. Ezután meg kell adni a képviselt cég adószámát, valamint a használni kívánt cégkapus email címet. A regisztrációs eljárás következő lépéseként a rendszer a „cégkapu megbízott” személy adatait mutatja, vagyis annak a személyét, aki ennek a speciális tárhelynek az adminisztratív kezelője, a működtetési felelőse. Ugyanezen felületen történik meg a cégkapu email címének a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) rendszerbe történő bejegyzésének jóváhagyása is. Sikeres regisztrációt követően a rendszer egy azonosító számot generál és arról visszaigazolást küld a cégkapus email címre. Elképzelhető, hogy rendszerhiba jelentkezik, ilyen esetben javasolt kilépni, majd 5-10 perc múlva megismételni a műveleteket.

Az újonnan alakult gazdálkodó szervezetek a nyilvántartásba vételüket vagy (a nyilvántartásba vételre nem kötelezetteknek) létrehozásukat követő nyolc napon belül kötelesek cégkapus regisztrációt tenni, ám erre a nyilvántartásba vétel előtt is joguk nyílik. 2017. december 31-ig nem számíthat szankcióra a bejelentési kötelezettségét időben nem teljesítő gazdálkodó, azonban a türelmi idő lejárta után a mulasztó cégeknek hatósági ellenőrzésre és felügyeleti eljárásra is számítaniuk kell.

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hírek

További tartalmak

Áfamentes céges rendezvények?

Tovább

Módosult a hulladéktörvény

Tovább

Ingatlan-bérbeadók adókedvezményre számíthatnak 2018-tól

Tovább