A bíróságok napja megünnepeléséről 2000. június 24-én döntött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), megtartására első alkalommal 2001-ben került sor. Az OIT július 15-ét a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját nyilvánította a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. Ez a törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt. A jogszabály rendezte a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. Kiemelkedő jelentőséggel bír a bírói függetlenség deklarálása, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak volt alávetve. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. Ez a nap a kezdő időpontja a nyári bírósági szünetnek.

Büntetőügyekben a bíróságok törvényi feladataikat folyamatosan ellátják, a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntetőügyek esetében a büntető bírák eljárnak az előállításos ügyekben, a gyorsított eljárásokban, döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról, úgy mint az előzetes letartóztatás elrendelése, vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről. 

Az ítélkezési szünet alatt polgári perekben és fizetési meghagyásos eljárásokban a felekre nézve megállapított határidők a törvénykezési szünetbe nem számítanak bele. Fellebbezési határidő esetén például a fél részére 2017. július 1-jén kézbesített fellebbezéssel megtámadható határozat 15 napos fellebbezési határideje csak 2017. augusztus 23. napján jár le.

A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:

- a soron kívüli ügyek (pl.: a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési perek, a váltóperek, az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a kiskorú felperes által indított közigazgatási perek, valamint számos, így különösen a gyámhivatal által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perek, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per stb.),

- a végrehajtási perek, 

- az előzetes bizonyítás,

- egyes nemperes eljárások, így pl.: a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolás, a végrehajtás, a közigazgatási nemperes eljárások stb.

Forrás:

OBH