Mai cikkünkben a korrupció elleni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/17406. számú törvényjavaslatot mutatjuk be.

A szeptember 18-án benyújtott törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását célozza. A Btk. 26. § (2) bekezdését kívánja módosítani úgy, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetőségének elévülési idejét megemeli tizenkét évre. A törvényjavaslat célja a korrupció hatékonyabb visszaszorítása, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság elősegítése. A Btk. általános szabályként úgy rendelkezik, hogy az egyes bűncselekmények büntethetősége elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. A törvényjavaslat bevezetné a korrupciós bűncselekmények esetében azt a speciális szabályt, amely szerint az ilyen bűncselekmények büntethetőségének elévülési ideje az általánosnál magasabb, legalább tizenkét év lenne.

Az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot segíti elő az a rendelkezés, amely szerint a közszféra szerződései csak akkor érvényesek, ha azokat az interneten közzétették. Ez alól csak olyan kivételes esetekben van mód eltérni, amikor fontosabb érdek (például a személyes adatok védelmi, minősített adatok) írja ezt felül.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a 24/B. alcímmel egészülne ki, így a közszféra által kötött szerződéseket az еrre а célra szolgáló központi honlapon oldalhű másolatban közzé kell tenni akkor, ha szerződő félként

a) а magyar állam,

b) helyi önkormányzat,

c) kisebbségi önkormányzat,

d) önkormányzatok társulása,

e) а költségvetési szerv,

f) а köztulajdonban álló gazdasági társaság,

g) köztestület,

h) jogszabály által létrehozott, közfeladatot ellátó szervezet,

i) alapítvány vagy közalapítvány,

j) egyesület

А közzétett szerződéseket időbélyegzővel kell ellátni, valamint a honlapon biztosítani kell а szerződő felek, azok adószáma, valamint а szerződés tárgya szerint történő keresés lehetőségét.

A javaslat felsorolja azon eseteket, mikor nem szükséges honlapon közzétenni a közszférában kötött szerződést. Ilyenek а munkaszerződések, а vezető állásúnak nem minősülő munkavállalóval а munkaviszonyával összefüggésben kötött szerződések, а Magyar Honvédség, а Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és а rendvédelmi szervek által kötött olyan szerződések, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné е szervek rendeltetésszerű működését, а külön törvény szerinti nemzetközi szerződések, а hatósági szerződés, а nevelőszülői, а hivatásos nevelőszülői és а helyettes szülői jogviszonyt létrehozó megállapodások, а természetes személlyel szociális célból kötött olyan megállapodások, amelynek egy éven belüli összesített értéke nem éri el az ötszázezer forintot, valamint azok a szerződések, melyekben az adatok minősített adatnak minősülnek.

A közzétételre kerülő szerződésből felismerhetetlenné kell tenni azokat az adatokat, amelyek

a) minősített adatok,

b) nyilvánosságra kerülése szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat sértene,

c) а nyilvánosság számára nem hozzáférhető iparbiztonsági vagy információbiztonsági megoldások felfedésére vezetnének,

d) üzleti titoknak minősülnek,

e) személyes adatok.

A törvényjavaslatból alkotott törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lépne hatályba.

Szerk.: Pató Viktória Lilla