Szilveszteri munkajogi kérdések

Szilveszter éjszakáján több munkaidő szabály szempontjából fogós kérdés merül fel az ünnepnapon is dolgozók vonatkozásában. Mai cikkünk az ünnepnapi munkavállalási szabályokat gyűjti össze.

Több kérdést vethet fel, ha a munkavállaló még december 31-én éjszaka munkába áll, és január 1-jén reggel végez. Ilyenkor a munkanapja naptári éveken is áthúzódik. Ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató a naptári nap helyett egy egybefüggő 24 órás időszakot is tekinthet munkanapnak. Például, lehetséges, hogy egy munkanap este 22 órától másnap este 22 óráig tartson. Ezzel megoldható, hogy ne a műszak közepén változzanak a munkavégzésre vonatkozó szabályok amiatt, mert elkezdődik egy munkaszüneti nap. Például, a január 1-jei munkaszüneti nap december 31. 22 órától január 1-jén 22 óráig tarthat, és az ezen időszakban teljesített munkáért jár a 100%-os munkaszüneti napi pótlék. Az évnek azonban nincsen hasonló, a naptártól eltérő értelmezése, ami a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szempontjából is jelentőséghez juthat.

Hogy alakul az éves túlóra elszámolása?

A törvényi előírás, hogy a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, melyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Ennek arányos részével gazdálkodhat a munkáltató, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A 250 órás keret naptári évre értendő, nem vihető át a következő évre, akkor sem, ha az utolsó munkanap, vagy az aktuális munkaidőkeret átnyúlik a két naptári év között. Ennek csak a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnél, vagy a rendkívüli munkaidő egyik típusát jelentő ügyletnél van jelentősége. Például, ha a munkavállaló beosztása szerint december 31-én 23 órakor végezne, de ezután még egybefüggően három óra rendkívüli munkaidőt teljesít, akkor ebből egy óra az óévre, két óra viszont már a következő évre számolandó el a 250 órás maximum szempontjából.

A munkaidőkereten felüli túlórák, nem állapíthatók meg az aktuális keret lezárásáig. Például, a 2017. novembertől 2018. január végéig tartó munkaidőkeretben teljesített kereten felüli túlórákat a január végi zárás után kell elszámolni, és így már a 2018-as rendkívüli munkaidőbe számítanak bele a 250 órás szabály szempontjából.

Szintén éves kerete van a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak. Eszerint a munkáltató naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapig (vagy háromszázötvenkét óráig) foglalkoztathatja munkavállalóját a szerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Ha történetesen a munkavállaló december 31-én megkezdett, más munkahelyen teljesített műszakja áthúzódik január 1-jére, akkor az elszámolandó óraszámot is meg kell osztani a két év között.

Mi történik a pótszabadságokkal akkor, ha az év utolsó napján gyarapodik a család?

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után évente két munkanap pótszabadság jár. Ez akkor is így van, ha a gyermek történetesen december 31-én születik, ezért ekkor is további két nappal nő az adott évben kiadandó szabadság mennyisége. Természetesen nem lesz mód ezt a tárgyévben kiadni. A törvény szerint, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot, akkor azt az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Ezt a szabályt alapul véve, ilyenkor az újév első hatvan napjában kell kiadni ezt a két napot. A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy az év végén születendő gyermeke után a munkavállalót több szabadság illetné meg. A gyermek után járó pótszabadság ugyanis először a születés évében, legutoljára pedig abban az évben jár, amikor a gyermek betölti a tizenhatodik életévét. Így a szülőnek a gyermeke után 17 éven keresztül jár a pótszabadság, bármikor is legyen a születésnapja. A fenti esetben csupán annyi történik, hogy a munkavállaló a születés és az első születésnap betöltésének évében járó pótszabadságot ugyanabban az évben fogja igénybe venni.

Forrás:


https://jogaszvilag.hu/rovatok/cegvilag/szilveszteri-munkajogi-kerdesek2

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Hozzászólások

Hírek

További tartalmak

Dízelbotrány- 2020-tól uniós szinten új szabályozás a károsanyag-kibocsátásra

Tovább

A GDPR belső jogba ültetése, avagy az EU-s adatvédelem hazánkban

Tovább

Ügyvédakadémia – 2018

Tovább

Kedvezményes mandátummal 85 év után újra bejutott német nemzetiségi képviselő az Országgyűlésbe

Tovább