Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az ügyvédi tevékenység meghatározó szabálya. A titoktartás az ügyvéd oldalán kötelességként, az ügyfél oldalán pedig jogként jelenik meg. Titoktartás nélkül nincs bizalom az ügyfél részéről, a bizalom hiánya pedig akadályozhatja őt abban, hogy a megbízás ellátásához szükséges tényeket feltárja az ügyvéd számára, melyek ismeretére az ügyvédnek szüksége lehet a megbízás ellátásához, így a titoktartáson keresztül valósul meg a hatékony egyéni jogvédelem, mint az igazságszolgáltatás egyik alapelve. A titoktartási kötelezettség minden olyan információra kiterjed, melyről az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást, legyen szó ügyféltől kapott információra, vagy akár az ügy során betekintést nyert iratokban szereplő adatokról. Az ügyvédi titok sajátos jogi természetű, egyrészt hivatásbeli titoknak minősül, ezért vonatkozik rá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), így személyiségi jogi védelemben részesül, másrészt magántitok, ami semmilyen speciális jogvédelemben nem részesül.

Az ügyvédi titokról az ügyvéd ügyfele (megbízója) jogosult rendelkezni, vagyis a titok az „övé”. Az ügyvédnek átadott információ az ügyvéd vonatkozásában, jogviszonyaiban ügyvédi titok, míg a titok ura szempontjából magántitok, üzleti titok, személyes adat, vagy esetleg olyan információ, ami semmilyen speciális titokvédelemben nem részesül (pl. egy adott ügyben keletkezett tanúvallomás keretében feltárt tények ügyvédi titkot képeznek, de ezek olyan tények is lehetnek, melyek az ügyfélnek sem magántitkát, sem üzleti titkát nem képezik). Ebből viszont az is következik, hogy az ügyvéd ügyfele csak abban az értelemben ura a titoknak, hogy az ügyvéd irányában rendelkezhet a titokról, de ezáltal nem válik jogosulttá pl. mások üzleti titkairól vagy magántitkairól mindenkire kiterjedő hatállyal rendelkezni. Más üzleti titkának ügyvédnek való átadásával az ügyfél annak ellenére titoksértést követhet el, hogy az átadott titok egyúttal az ő ügyvédi titkává válik.

A titokvédelem szükségképpeni és elégséges feltétele az információ ügyvéddel való közlése. Tehát míg a magántitoknak csak a titoknak minősülés a törvényi tényállási eleme, addig ügyvédi titok esetében a közlés, az ügyfél és az ügyvéd közötti információátadás ténye keletkezteti a titokvédelmet, bármilyen információra nézve, és ez az információ innentől az ügyfél és az ügyvéd ügyvédi titkává válik, akkor is, ha ahhoz az ügyfélnek nincs közvetlenül köze (pl. tanúvallomás). Az ügyvédi titok a létrejöttétől kezdve a Ptk. alapján abszolút szerkezetű jogvédelemben részesül. A Javaslat nem írja elő, hogy az ügyvédi titokként való minősüléshez az iratnak az ügyvéd birtokában kell lennie, mert az ügyvéd titoktartási kötelezettsége nem csak addig tart, amíg az iratot fizikailag birtokolja.

Az ügyvédhez nem került irat nem részesül védelemben. Tehát ha egy irat másolatát megkapja az ügyvéd, ez a másolat lesz ügyvédi titok tárgya, de nem az eredeti irat, mely legfeljebb az ügyfél magántitkának, üzleti titkának minősülhet. Ha az irat az ügyvédnél marad és hatóság vizsgálatot folytat ügyfele ellen, az ügyvéd tűrni köteles a vizsgálatot a nála lévő iratpéldány vonatkozásában, de aktívan nem működhet közre, tanúvallomásra sem kötelezhető. Ha azonban az irat eredetije az ügyfélnél marad, ezt azok a hatóságok megismerhetik, lefoglalhatják. Kivételt a védekezés céljából készült iratok képeznek, mivel ezeket a hatóságok nem ismerhetik meg. Ezeket az összefüggéseket az alábbi példával lehet szemléltetni. Ha egy ügyfél valamely gazdasági ügylete előkészítésével megbízza az ügyvédjét, és ehhez kapcsolódóan átadja számára egy korábban kötött szerződésének másolatát, ez az iratpéldány ügyvédi titoknak fog minősülni. Az ügyvéd így nem beszélhet róla senkinek, nem adhatja át másnak, stb. Ha az ügyfélnél egy hatóság vizsgálatot tart, az érintett szerződés eredeti példányát természetesen megnézheti, ha erre a rá vonatkozó eljárási törvény szerint van hatásköre, mert maga a szerződés (annak összes példánya) nem lesz ügyvédi titok. Ha viszont az ügyfél a szerződés másolatát egy elektronikus levélben küldte át az ügyvédjének a megbízáshoz kapcsolódóan, akkor ez az elektronikus levél is ügyvédi titoknak minősül, akkor is, ha az ügyfél számítógépén találják meg. Ha a hatóságot a rá vonatkozó eljárási törvény erre felhatalmazza, ezt az e-mailt is megismerheti, valamint ha az ügyben arra is jogosult, hogy az ügyféltől különböző személyeknél is kutathasson, pl. egy ügyvédnél is, akkor a szerződés másolatát az ügyvéd önmaga nem köteles átadni, tanúskodnia a szerződéssel kapcsolatosan nem lehet, de a hatóság kutatását, vizsgálatát nem akadályozhatja, azt tűrni köteles. Ha viszont az ügyfél által az ügyvédnek küldött elektronikus levél védekezés céljából készült iratnak minősül, akkor azt a hatóság nem ismerheti meg, akkor sem, ha az ügyfél számítógépén találja meg, és akkor sem, ha az ügyvédnél. Végül, abban az esetben, ha a hatóság az ügyvéd ellen folytat vizsgálatot jogszabálysértés miatt, és ehhez bizonyítékként szüksége van az ügyvéd olyan irataira is, melyek az ügyfeleivel kapcsolatosak, és ezért ügyvédi titoknak minősülnek, ezeket a rá vonatkozó eljárási törvény engedélye esetében megismerheti, ezeknek a titkoknak a vonatkozásában az ügyvéd tűrni köteles a hatóság vizsgálatát, de aktív közreműködésre és tanúvallomásra ez esetben sem kötelezhető.

A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni. E szabály alkalmazásában az az ügyfél tekintendő a személyében érintettnek az ügyvédi titok megsértése esetén, akinek ügyében az ügyvédi titok keletkezett. Ebből az következik, hogy a titoktartási kötelezettség megsértése esetén az ügyfél léphet fel, ő érvényesítheti az esetleges polgári jogi jogkövetkezményeket az ügyvéddel, vagyis nem az a személy az ügyvédi titok jogosultja, akire az adott információ vonatkozik, vagy akitől az információt az ügyvéd kapta. A titoktartási kötelezettség időben nem korlátozott, és nem függ a megbízás érvényes létrejöttétől, fennállástól sem. Az egyes eljárásjogi törvények (Pp., Be., stb.) eddig is kimondták, hogy az ügyvéd nem köteles tanúvallomást tenni a titoktartási kötelezettsége alá eső tényről. A Javaslat ezeket a szabályokat megerősítve általános érvénnyel kötelezi az ügyvédet a tanúvallomás megtagadására ilyen esetekben. Hasonlóan tiltja a Javaslat az írásbeli adatszolgáltatás teljesítését is. E korlátozások alól felmentés adható, kivéve a védői titok esetét (büntető ügyek). Az ügyfél a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat, mely korlátozottan is megadható (pl. csak másik ügyvédnek tárhatja fel a titkot az ügyvéd), illetve visszavonható, értelemszerűen csak a jövőre nézve.

A titoktartási kötelezettség nem érvényesül a saját ügyfél irányában, vagyis az ügyvéd az ügyfelének feltárhatja azokat az információkat, melyet az ügyfele adott ügyében eljárva ismert meg. Ha az ügyvédnek több ügyfele van ugyanazon ügyben, akkor az egyik ügyfele javára, csak őt érintően végzett tevékenysége során megismert információkat a másik ügyfélnek nem tárhatja fel. Egy eljárásban több ügyvéd és ügyfél részvétele esetén az ügyvédek egymás közt egyeztethetnek az ügyvédi titkokról, annak tudatában, hogy a Javaslat kimondja, hogy az ügyvéd a másik ügyvédtől kapott információt az ügyben érintett ügyfelének feltárhatja, kivéve, ha ezt az információ átadója megtiltotta, vagyis ilyen esetekben megtiltható az ügyvédnek, hogy a titkot a saját ügyfele számára feltárhassa. Más esetekben az ügyvédet ettől elzárni nem lehet.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Akkor viszont, ha a Javaslat, vagy más törvény az ugyanazon ügyfél, vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában. Előfordul olyan eset is, hogy a megbízás teljesítéséhez eseti jelleggel szükséges egy közreműködő bevonása (pl. műszaki szakértő). Ilyen esetben a titok az ő részére is feltárható, ha igénybevételét az ügyfél jóváhagyta, azonban ettől kezdve a titoktartási kötelezettség őket is terheli. Ha ezt megsértik, és ezzel kárt okoznak az ügyfélnek, akkor azért a polgári jog szabályai szerint felelnek, és az ügyvéd is felelősségre vonható. „Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.”. A Javaslat nem csak az ügyvéd által igénybe vett harmadik személyek vonatkozásban rendezi a titoktartási kötelezettséget, de a kamarai szervekre és tisztségviselőkre is kimondja, hogy a feladat és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség a munkáltatója irányában

Az ügyvéd szerződéssel olyan titoktartási kötelezettséget is vállalhat, melyre a törvény alapján nem lenne köteles (pl. az iroda vállalja, hogy csak egyes tagok és alkalmazottak ismerhetik meg az átadott információkat).

Az ügyvéd az ügyvédi titkot feltárhatja a következő esetekben azért, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe a személyét érintő eljárásokban:

• fegyelmi, vizsgálati, hatósági ügyben és kamarai hatósági ellenőrzés során, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvéd az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt
• az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság előtt
• az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kezdeményezésére az ügyvéd ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban a védekezéshez szükséges mértékben
• ügyvéd vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben (új szabály).

Utóbbi esetre példa, ha az ügyvéd vagy ügyfele ellen a bíróság épületében, a képviselet ellátása során követnek el bűncselekményt. Az ügyfél sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a feltárás az ügyfél hozzájárulásához kötött, ugyanakkor az ügyvéd továbbra sem tanúskodhat, ha a feladatának végzése közben egy harmadik személyt érintő bűncselekménynek lesz tanúja.

Pató Viktória Lilla